Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az intézet aktuális prognózisa szerint a tíz új európai uniós tagország 2012-ben összességében a GDP 2,4 százalékával növekszik majd az idei három százalék után. Az intézet ezzel lefelé korrigálta várakozásait, idén júliusban még 3,7 százalékos növekedést valószínűsített ugyanis.
A legnagyobb veszélyt az euróövezeti válság "fertőzése" jelentheti szerintük. Export oldalon középtávon nem várható nagyobb impulzus, csak a belföldi kereslet és a befektetések lehetnek a növekedés forrásai. A feltételeket rontja, hogy a kormányok mozgástere szűk marad a konszolidációs intézkedések szükségessége miatt és a hitelpiac is beszűkül. Recesszióval ennek ellenére nem számol a gazdaságkutató.
Az elemzők hangsúlyozták, hogy - Magyarország kivételével - a térségbeli országok államadóssága a GDP hatvan százaléka alatt van, jobb helyzetben vannak, mint az euróövezet országai. Hozzátették: a pénzügyi piacok ugyanakkor "nem csak a tényekre reagálnak, hanem más tényezőkre is". Az elemzés "pillanatfelvétel" alapján készült, és nagy az esélye annak, hogy később ismét lefelé kell korrigálnia prognózisát az intézetnek.
Az új tagállamok közül a legnagyobb növekedést Lengyelországban (3,3 százalék) és Romániában (2,1) vár az intézet. Magyarországon jövőre "pozitív stagnálást", (0,3 százalékos GDP-növekedést), és a továbbiakban is, 2015-ig, stagnálást valószínűsítenek. Júliusban még 3 százalékos gazdasági növekedést jelzett 2012-ben Magyarországon az intézet.
AFP
Richter Sándor elemző újságírói kérdésre kifejtette: az idei államháztartási adatok jók ugyan, de "ezt nem lehet úgy kommunikálni, mintha minden rendben volna". Ha ezeknek az egyszeri adatoknak a tartósságát nem biztosítják, akkor 2013-tól "automatikusan problémák jelentkeznek". Továbbra is szükség van az egészségügyi rendszer és az önkormányzati pénzügyek reformjára, fenntartható finanszírozására - vélekedett.
"Ha egy kormány mintegy másfél éven át csaknem minden második héten ellenségnek nevezi nyilatkozataiban a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), sok nemzetközi megfigyelő számára nagyon nehezen érthető, hogy egy nappal később mégis bejelentik a tárgyalásokat" - mondta.
Peter Havlik elemző az erről szóló keddi sajtótájékoztatón kiemelte: nem számít arra, hogy közvetlen veszély fenyegetné az osztrák bankokat a térségbeli kitettségükből fakadóan. Az Osztrák Nemzeti Bank múlt héten bejelentett szabályozó intézkedéseit a Bázel III. szabályokra való felkészülésként értelmezi Peter Havlik.
