Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A jegybankelnök az inflációs kockázatokkal és a romló kockázati megítéléssel indokolta a kamatemelést. Azt mondta, ugyan több lehetőséget is megtárgyaltak az ülésen, végül egyetlen, az 50 bázispontos emelésről szavaztak, és amellett egyhangúlag voksoltak.
A testület megítélése szerint a magyar gazdaság kilátási romlottak, a munkanélküliség a következő két évben 10 százalék felett maradhat, a forint elmúlt hónapokban végbement gyengülése pedig veszélyeztetheti a 3 százalékos inflációs cél elérését. A növekedési kilátásokat nem számszerűsítette, a 2012-es költségvetés tarthatóságáról pedig kijelentette: azt látja, hogy a kormány rendkívül elkötelezett a kitűzött hiánycél tartásában. Hozzátette: abban reménykedik, ha a növekedési kilátások az eddigieknél rosszabbak lesznek, a kormány kész lesz pótlólagos intézkedéseket hozni - amint azt deklarálta is a kabinet -, hogy a hiány a tervezettet ne haladja meg.
Simor szerint Magyarországnak a lehető legkedvezőbb megállapodás megkötése az érdeke az IMF-fel; a jegybank részese lesz ezeknek a tárgyalásoknak. A spekulációs támadást firtató kérdésre kifejtette: általában azokat az intézményeket, országokat szokta spekulációs támadás érni, amelyeknek a fundamentális helyzete nem elég erős.
Az elemzői várakozásoknak megfelelt az 50 bázispontos emelés, és a megkérdezettek úgy vélték: a következő hónapokban további kamatemelés mellett dönthet a monetáris tanács. Az elemzők között volt, aki ennél nagyobb mértékű szigorítást tartott volna indokoltnak. Ezt tükrözte a forint árfolyama is, amely kissé gyengült a bejelentésre, az eurót 15 perccel a bejelentést követően 309,07 forinton jegyezték az azt megelőző 308,42 forint után.
