Orbán kiigazítása három részből állna

Szállingóznak a részletek a kormány jövő évre tervezett kiigazító csomagjáról. Cséfalvay Zoltán kedden az m1 reggeli műsorában megismételte, hogy a vártnál alacsonyabb jövő évi növekedés és a magasabb árfolyam miatt 100-200 milliárdos lyuk keletkezik a költségvetésben, ezért ennyit kell megtakarítania a kormánynak a benyújtott tervezethez képest.

Az újabb kiigazításnak az államtitkár elmondása szerint három része lesz: a tartalék egy részének felhasználása, valamint bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések.

Égetjük a tartalékot

Ez megerősíti a hvg.hu hétfői értesülését, mely szerint a kiigazítás egy részét, mintegy 100 milliárd forintot, a tartalékból „teremtené elő” a nemzetgazdasági tárca. Ezen kívül még lenne legalább 200 milliárd forint szabad tartalék, de ezekhez nem nyúlhat a kormány, mert egy elfogadott módosító javaslattal 2012 szeptemberéig kitolta a felhasználását.

Elemzői vélemények szerint egyébként további pár száz milliárddal bármikor ki lehet igazítani a büdzsét, könyvelési technika kérdése az egész. A kérdés ezért valójában az, hogy a kabintet valódi intézkedéseket akar-e hozni, hogy egyensúlyba hozza a büdzsét, vagy csak kozmetikázni fog. A tartalék egy részének felhasználása a büdzsé elfogadása idején az utóbbi alá tartozik, mert a tartalék elvileg arra lenne, hogy megvédje a büdzsét, ha a tervezettnél magasabban teljesülnek a kiadások, vagy alacsonyabban a bevételek. Így azonban a kormány részben már jó előre feléli ezt a jövő évi mozgásteret.

Óvatos bevételnövelés jöhet

Ezen felül úgy tudjuk, az adóbevétel-növelő intézkedések közé sorolódik a fővárosi iparűzési adóplafon felemelése 2-ről 2,5 százalékra. A további adóemelések lehetőségét eltérően ítélik meg a szakértők. Egyes elemzői vélemények szerint már nincs mozgástér további adóemelésekre, hiszen az áfakulcsunk így is világcsúcstartó, és a jövedéki adót is három lépcsőben jelentősen megemeli a kormány idén és jövőre.

Túry Gergely

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy neve elhallgatását kérő munkatársa viszont kérdésünkre úgy vélekedett, „a fogyasztási adókat mindig lehet tovább emelni”, a kormánynak csak olyan termékeket kell keresnie, amelyeknek rugalmatlan a kereslete (vagyis a drágulás nem csökkenti jelentősen a megvásárolt mennyiséget). Ezért nyúlt eddig is a jövedéki adóhoz, és az úgynevezett chipsadónál is igyekezett erre figyelni. Arra kell vigyázni, hogy a munkát terhelő adók ne emekedjenek - mondta.

Utóbbira utalt Varga Mihály is az Origón kedden megjelent interjújában. Mint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár mondta: a bevételi oldal veszélyes, mert a növekedést fogja vissza, ha újabb adók, vagy adók növelése kezdődik. Ezért megint valamilyen "mixet" kell kidolgozni, a bevételi és kiadási oldalon egyaránt lépéseket kell tenni – tette hozzá.

Kiadáscsökkentés az idei zárolás mintájára

A kiigazítás során a kormány elvileg a minisztériumok kiadásain érhet el a legkönnyebben megtakarítást, és a tervekben ez is az egyik fő csapásirány – mondta egy a tervezésre rálátó kormányközeli forrásunk. Ez egybecseng a hvg.hu korábbi értesülésével, mely szerint a nemzetgazdasági tárca azt tervezi, hogy a fejezeti kiadások egy részét átpakolja fejezeti tartalékokba.

Ez lényegében azt jelentené, hogy a minisztériumok és az alájuk tartozó intézmények kiadásait jelentő költések egy részét már a büdzsé elfogadásakor elkülönítenék, és ugyanaz történne vele, mint az idei 250 milliárd forintos, fűnyíróelvű zárolás esetében az érintett kiadási sorokkal. Az idei tapasztalatok alapján ez valószínűleg azzal járna, hogy a zárolt összegeket végül elvonná a kormány a tárcáktól, ha másként nem lenne teljesíthető a kitűzött hiány.

Varga Mihály ugyanakkor az Origónak adott interjúban azt mondta, az elmúlt hónapokban meghozott döntések után a kiadási oldal tartalékai egyre szűkösebbek. Mint mondta, akár az egészségügyet, az oktatást, vagy az államigazgatást tekintjük, az idei létszámleépítések után nagyon kevés lehetőség marad kiadáscsökkentésre.