Orbán nagy átalakításából 120 milliárd maradhat
Nem kevés bizonytalanságot okozott a képviselőknek és az apparátusnak Orbán EU-csúcsot követő kijelentése, miszerint a költségvetést külső okokból teljesen át kell dolgozni. A jövő évi büdzsé parlamenti előkészítésének jelenlegi fázisában ugyanis már rendkívül nehéz beavatkozni az eljárás menetébe anélkül, hogy ne kelljen új költségvetést írni. Úgy tűnik, a kormány elvágta a gordiuszi csomót. Megoldása most sem szépségdíjas.
Mintegy 120 milliárd forintos kiigazítással számol az államháztartásért felelős államtitkár - tudta meg a hvg.hu a költségvetés újratervezésére rálátó kormánypárti forrástól.
Az új szám fokozza a megbillent költségvetés körüli zavart, Cséfalvay Zoltán államtitkár ugyanis hétfőn azt mondta, 200 milliárdos kiigazításra lesz szükség, ha meg akarják őrizni a büdzsé 300 milliárdos tartalékait.
Arról, hogy az értesülésünkben szereplő 120 milliárd forintos egyenlegjavulás hogyan jöhet össze, kétféle elképzelés fogalmazódott meg a tárcánál. Az egyik megoldás nagyrészt a tárcák kiadásaiból csipegetné össze, a másik a büdzsébe tervezett tartalékok egy részét használná fel.
Tovább szorítanák a tárcákat
Egyrészt azt hallottuk, hogy a költségvetési fejezeteken belüli kiadások megnyírbálásával takarítanák meg a hiányzó 120 milliárdos összeget úgy, hogy a kiadások egy részét átpakolnák a fejezetek tartalékaiba. Ez lényegében azt jelentené, hogy a minisztériumok és az alájuk tartozó intézmények kiadásait jelentő költések egy részét már a büdzsé elfogadásakor elkülönítenék, és ugyanaz történne vele, mint az idei 250 milliárd forintos, fűnyíróelvű zárolás esetében az érintett kiadási sorokkal. Az idei tapasztalatok alapján ez valószínűleg azzal járna, hogy a zárolt összegeket végül elvonná a kormány a tárcáktól, ha másként nem lenne teljesíthető a kitűzött hiány.
Az ötlet megvalósíthatósága azonban bizonytalan, ugyanis a kapcsolódó módosítókat (amelyekkel például keresztül lehetett volna vinni a parlamenten ezt a változtatást) december 6-ig kellett volna benyújtani a keddi, módosító javaslatokról szóló szavazáshoz. Persze, erről még szavazhatnának a képviselők a zárószavazás alkalmával is. De ekkor a törvény szerint már csak a törvényjavaslaton belüli koherenciazavarok megszüntetéséről szóló módosítókat szabadna benyújtani. Igaz, a zárószavazást már a Gyurcsány-kormány idején arra használta a kormánypárt, hogy kulcsfontosságú – de nem klasszikusan koherenciazavart megszüntető - kapcsolódó módosítókat beterjesszen.
Hozzányúlnának a tartalékhoz
A másik körvonalazódó megoldás, amit a kormány gazdaságpolitikájára rálátó forrás osztott meg a hvg.hu-val pedig az, hogy a költségvetésben elkülönített tartalékokból mintegy 100 milliárdot máris törölnének, és mint mondta, további húszmilliárd jöhetne még az adóbevételek emeléséből. A forrás szerint a tartalék átcímkézését koherenciazavarra hivatkozva a zárószavazáshoz kapcsolódó módosító indítvánnyal vinnék keresztül.
A kiigazítási terv egyik fontos eleme lenne még a BKV adósságállományának konszolidációja is, ennek a bombának a semlegesítésésre fideszes képviselők a helyi iparűzési adó félszázalékos megemelését javasolták. Az viszont egyelőre nem világos, hogy a BKV-ért meglépett adóemelésből származó többletbevétel beleértendő-e a 120 milliárdos kiigazításba vagy azon felül lenne.
Fizessenek a cégek! |
A jelenlegi 2-ről 2,5 százalékra emelné a fővárosban kivethető iparűzési adó maximumát az a kormánypárti javaslat (pdf), amit pénteken Rogán Antal nyújtott be több képviselőtársával együtt a parlamentnek. A többletet csak a Fővárosi Közgyűlés használhatná fel (nem kellene tovább osztania a kerületeknek) és csak a BKV finanszírozására. Az adómérték februártól lenne hatályos és a főpolgármester jelzése alapján néhány évig érvényben maradna.
Tarlós István szerint 40-45 milliárd forint többletbevétel folyhat be a változtatásnak köszönhetően. A költségvetésen ez úgy segítene, hogy év közben kevesebb pénzzel kellene kisegíteni a csőd szélén táncoló közlekedési vállalatot, mint ahogyan ez rendszeressé vált az elmúlt években. A fideszeseket egyébként a javslat megosztja: szerintük ez komoly versenyképességi hátrányt is okozhat a fővárosi vállalkozásoknak |
Homályos a tárca terve
A legújabb kiszivárgott terv egyelőre több ponton nem tűnik reálisnak. Az egyik a tervezett 120 milliárdos kiigazítás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már októberben arra számított, hogy a gazdaság 2012-ben csak 0,6 százalékkal nőhet, és emiatt a kormány mintegy 0,6 százalékponttal túllőhet a jövő évi 2,5 százalékos hiánycélon. Ezért a jegybank szerint csak akkor teljesíthető a hiánycél, ha a kabinet a lyuk befoltozására fordítja a költségvetés teljes szabad tartalékát. A lyuk a tárca tervével ellentétben nem 120, hanem legalább 200 milliárd forint lenne az MNB szerint.
Ez a becslés nagyjából megfelel annak, amivel az elemzők is számolnak. Egy 1 százalékkal alacsonyabb gazdasági növekedés nagyjából 100 milliárddal rontja a büdzsé egyenlegét, a tervezettnél magasabb árfolyam pedig körülbelül ugyanennyivel – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő elemző.
Mennyi tartalék van? |
A jövő évi büdzsében a kormány nagyságrendileg 450 milliárd forint tartalékot különített el. A céltartalékot (150 milliárd forint) eleve az adóváltozások miatt rosszul járó munkavállalók bérkompenzációjára címkézte meg. Emellett rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forintos tartalékot képzett, de a jegybank azzal számol, hogy ezt is el kell költeni majd a költségvetési szervek, tárcák kiadásaira, mert azokat alacsonyabbra tervezték a várhatónál.
Így a költségvetési hiány teljesítését veszélyeztető lyuk befoltozására a 150 milliárd forintos Országvédelmi Alap és az 50 milliárd forintos kamatkockázati tartalék egészét fel kellene használnia a kormánynak. A figyelmeztetésre hallgatva egyébként a parlament már el is fogadta Rogán Antal módosító javaslatát, mely szerint a kormány jövő szeptemberig nem nyúlhat ehhez a 200 milliárdhoz. Szeptemberben is csak abban az esetben, ha biztosítottnak látja a hiánycél elérését.
Az egyébként komoly probléma lenne, ha a kormány már a költségvetés elfogadása előtt a tartalék egy részének törlésével hozná egyensúlyba a költségvetést, ugyanis így jövőre nem sok mozgástere lesz, ha beüt valami negatív változás (például a vártnál rosszabbul alakulnak az adóbevételek vagy a -kiadások). |
Hogyan jutottunk ide?
Orbán Viktor múlt pénteken jelentette be, hogy teljesen át kell dolgozni a költségvetést. Mint mondta, az eredetileg 1,5 százalékra várt GDP-növekedést "legalább a 0,5 százalékig le kell vinni, de ez a felső határ, lehet, hogy inkább ez alá", a forintárfolyamot pedig jelentősen meg kell emelni. Mint ismeretes, a költségvetést 268 forintos árfolyamon számolták ki.
Mindkét felismerés meglehetősen későn született meg, a kormány ugyanis megvárta ezzel az EU-csúcs végét, a jövő évi német növekedési prognózis, illetve magyar gazdaság harmadik negyedéves adatainak a megjelenését. Főként a német növekedési adat volt Orbán számára kulcsfontosságú, hiszen ezzel azt sugallhatta, hogy az újratervezést az euró gyengülése mellett kifejezetten csak külső körülmények indokolják, mivel „a magyar ipar és külkereskedelem szorosan együtt mozog a némettel”. Közben a magyar gazdaság a harmadik negyedévben lényegében recesszióba csúszott, amit csak a jól teljesítő mezőgazdaság fedett el valamelyest.
Mindezt egyébként már rég sejteni lehetett: valamennyi mértékadó hazai és külföldi elemző már hetekkel korábban egyetértett abban, hogy a másfél százalékos növekedési ütem túlzó. A 268-as euróárfolyamnak pedig nincs realitása, sőt, az eurózóna helyzete egyre súlyosbodott.
Amikor a kétharmad is kevés
A kormány egyik legnagyobb problémája most az, hogy a parlament az általános vitát követő részletes vitában november 29-én elfogadta a 2012-es költségvetés fő számait. Ez az államháztartási törvény alapján azt jelenti, hogy ezt követően csak olyan módosításokat lehet elfogadni a parlamentben, melyek nem érintik a hiányt, valamint a minisztériumok és tb-alapok kiadási és bevételi fő számait, és csak ún. fejezeten belüli módosítások lehetnek.
Márpedig ilyen módosítások aligha nevezhetők olyannak, melyek a "költségvetés teljes átdolgozásáról", "újratervezésről" szólnak.
A büdzsé sarokszámai |
A 2012-es költségvetés fő számait november 29-én vésték kőbe. Eszerint a bevétel 14 323,6 milliárd, a kiadás 14 899,8 milliárd, míg a hiány 576,1 milliárd forint lesz. A nyugdíjalap bevétele és kiadása is 2749,6 milliárd forint lesz, az egészségbiztosítási alap bevétele 1700,1 milliárd, a kiadása pedig 1735,4 milliárd, míg a hiánya 35,3 milliárd forint lesz 2012-ben. Ezeken a számokon a kormány már nem tud változtatni, így e kereteken belül kell kitalálni Orbánnak a módosítást. |
Technikailag megoldásként kínálkozott volna, hogy házszabálytól való eltéréssel újra nyitják a költségvetést. De a költségvetési főszámok elfogadásának határidejét (november 30) az államháztartásról szóló törvény (áht, 52. paragrafus, 3. bekezedés) is tartalmazza, így mivel ezt egy másik törvény is nevesíti, nem vonatkozik rá az a kitétel, miszerint a parlamenti képviselők négyötödének támogatásával egy lezárt ügyre a házszabálytól eltérően is vissza lehet térni.
Persze a házszabályt és az áht-t a parlamenti kétharmad felülírhatta volna - de ezek sürgősségi tárgyalásához ismét csak a képviselők nyolcvan százalékának a támogatása kellene. Mivel az MSZP legalább két hónapja azt hangoztatja, hogy közelíteni kell a realitásokhoz a 2012-es költségvetést, a kellő ellenzéki támogatás elvben nem lett volna kizárható. De mint Mesterházy Attila pártelnök a hvg.hu-nak elmondta, ezzel kapcsolatos kérés sem formális, sem informális úton nem érkezett hozzájuk. És ha lett is volna ilyen, elutasították volna a megkeresést, mondta Mesterházy, hiszen már hónapok óta azt hangoztatják, hogy új költségvetési törvényre van szükség, amiről részletesen vitázni kell.
Lekerült a honlapról
Az apparátus zavara Orbán pénteki bejelentésével kapcsolatban jól tetten érhető: pénteken az Országgyűlés honlapjáról levették a parlament hétfői napirendjét, feltehetően épp a költségvetési törvényjavaslat sorsa miatt, de miután feltehetően nem találtak megoldást, vasárnap este ugyanezt visszahelyezték. Hétfőn fél négy előtt a hvg.hu kérdésére Lázár János frakcióvezető (Fidesz) még azt mondta, fogalma sincs, milyen úton fogják módosítani a költségvetést, és azt mondta, hogy még csak ezt követően fog egyeztetni erről Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkárral.
A kommunikációban tudomásunk szerint ma volt egy törés: reggel még a kormányban is azzal számoltak, hogy a kabinet visszavonja a költségvetést, és egy teljesen újat terjeszt be. Sőt, a két ünnep közötti ülésezésről is szó esett, és hogy január első hetében zárják le a költségvetés vitáját. (Ebben az esetben a 2011-es költségvetés előirányzataival kezdték volna az új évet.) Útközben azonban megváltozhatott a menetrend: a kormányfő a délelőtti frakcióülésről távozóban már fékezte az általa diktált tempót, és közölte: Matolcsy Györggyel abban állapodott meg, hogy a nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányülésen prezentálja a tárca költségvetésre vonatkozó módosításait.