Csak a csokiért nem jönnek ide az emberek, a cigi pedig önmagában nem elég ahhoz, hogy eltartson egy boltot - panaszkodott a hvg.hu-nak Horváth Gábor, a Tobago Tabak cégvezetője. A tízezres lélekszámú Kapuváron működő családi kiskereskedést irányító boltos húsbavágónak tartja a kormányzat ágazat-átalakítási szándékát, így nem csoda, hogy még pénteken átolvasta a parlament elé került törvényjavaslatot. Már a szabályozás értelmével kapcsolatban is kételyei vannak.

Állítja, elsőre mégis a félelem volt a legerősebb reakciója: "17 éve viszem ezt a boltot, de nem tudom elképzelni sem, milyen változásokkal jár majd, hogy a dohány-kiskereskedelem állami monopóliummá válik. Ilyesmit én csak 1990 előttről ismerek, és nem szívesen emlékszem rá vissza" - mondta Horváth, aki a családban másodmagával és még két alkalmazottal viszi az édességek, dohányáruk, exkluzív borok és szivarok kereskedését.

A fiatalok egészségét az a cigaretta védi legjobban, amely nem kapható a kiskereskedelemben

AP

Ifjúságvédelmi jogszabályosdi

„A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről" szól a  törvényjavaslat, amit több fideszes országgyűlési képviselő, köztük Lázár János neve fémjelez. A törvénytervezet preambuluma rögzíti: a javaslat elsősorban azért született, hogy minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon. Ezt a dohánytermékek értékesítésének szigorúbb korlátok közé szorításával szeretnék elérni.

Ennek érdekében a dohánytermék-kiskereskedelmet állami monopóliummá tennék és koncesszióban értékesítenék - az engedélyek száma pedig a települések lakosságának a nagyságától függne. A kétezernél kisebb lélekszámú településeken legfeljebb egy, efölött pedig minden kétezer fő után egy-egy újabb dohánybolt működését engedné meg a törvény.

Lázár János frakcióvezető a pénteki sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a beterjesztett törvényjavaslat az osztrák mintát venné át, és hogy a mostani helyzettel szemben - amikor is a cigarettaforgalmazás jelentős részét multik tartják kézben - a kormány elsősorban magyar családi vállalkozások kezébe adná a dohány-kiskereskedelmet. Erről korábban egyébként Matolcsy György is nyilvánosan beszélt, a miniszter szerint akár 5-10 ezer család is megélhetne a dohánytermékek kiskereskedelméből.

A családi vállalkozások ráadásul jobban kordában tarthatók: a kiskorúak kiszolgálásáért kiszabott bírságnak és az engedély elvesztésének egy család esetében nagyobb visszatartó ereje lenne. A törvényjavaslat ezzel a 400-500 milliárd forint forgalmú ágazatot egy államilag rövidebb pórázon tartott és szankcionált szakbolthálózatba tenné át. Így a mai mintegy 40 ezer eladóhelyből, melynek fele valamelyik kiskereskedelmi hálózatba tartozik, nagyjából 6 ezer maradna úgy, hogy a nagy kiskereskedelmi hálózatoktól a forgalmazás jogát elvennék. Budapesten így körülbelül 900 szakbolt maradna.

A dohánykereskedelmi arányokat jól ismerő forrásunk azonban azt is elmondta, hogy a dohánytermékek mintegy 80 százalékát az élelmiszerboltokban értékesítik, néhány további százalékot a trafikokban, benzinkutaknál és az olyasfajta árusítóhelyeken, mint a Lapker vagy a nagyáruházak exkluzív dohánybutikjai. Csak a forgalom fennmaradó részét bonyolítják le a multik (mint a Tesco vagy a Cora).

Az elképzelés, hogy belenyúl az állam a rendszerbe, legfeljebb arra jó, hogy újraossza a piacot a maga szájíze szerint - mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő kereskedő, aki szerint ezzel lehetővé válik, hogy a kormány újra pénzt kérhessen a kereskedelmi jogosítványokért. A legsúlyosabban a kistelepülésen élőket érintheti a változás, ott, ahol a 2-3 ezer fős lakosságra jelenleg 4-5 vagy még több cigivásárlási hely jut. Ha egy bolt maradhat csak, akkor az többet is nyer, hiszen más termékeket is nála fognak venni. Így ott a legfőbb kérdés, hogy kit hoz helyzetbe a kormányzat ezzel a modellváltással.

Reiniger Balázs, a Continental Dohányipari Zrt. képviselője néhány napja a Gazdasági Rádióban ellenben azt mondta, nem tartják megalapozottnak ezeket a félelmeket. Szerinte elfogadható a kormányzati szándék, hogy a fiatalkorúak védelme érdekében hatékonyabb eszközökhöz nyúljon az állam, ugyanakkor ez a felnőtt fogyasztók választási szabadságát (tehát, hogy milyen cigaretta érhető el a kereskedelmi forgalomban) nem érinti. A Continental álláspontja szerint az élelmiszerboltokban, éttermekben és benzinkutaknál senkit nem fognak csak azért elbocsátani, mert az egyik forgalmazott termékükről le kell mondaniuk. A rádiónak nyilatkozó szakember ráadásul úgy látja, hogy a feketegazdaság vélt előretörésétől sem kell tartani, mert a vámhatóság ezt a kérdést kezelni tudja.

Elektromos cigi, felnőtt kézben

AP

A Füstölgők Társasága reprezentatív felmérése mást mutat; igaz, ők 111 kiskereskedőnél érdeklődtek arról, hogy a boltokban mire számítanak. Meglepő vagy sem, mindenhol (100 százalékban) hallottak már a kormány rendszermódosítási elképzeléséről. A válaszok szerint az üzletek 74,8 százalékánál a dohánytermékek árusítása jelentős árbevételt hoz és bővíti a választékot; és csak 2,7 százalék volt azok aránya, akiknél a dohányáru megléte nem jelent különösebb hasznot. Ha a tervezet átmegy, akkor a kiskereskedők túlnyomó többsége (81,1 százalék) árbevétel-csökkenésre számít. A válaszadók 43,2 százalékánál az a félelem is megjelent, hogy elveszítik a vásárlóik egy részét, mert ott intézik majd a bevásárlásaikat, ahol a közelben dohányterméket is kapni lehet majd.

Egyharmaduk (33,3 százalék) számol elbocsátással, és mindössze 8,1 százalékuk gondolja úgy, hogy a dohánytermékek eltűnésének nem lesz különösebb hatása az üzlete forgalmára. Az üzletek 15,3 százalékánál úgy vélik, hogy a váltás végzetes következményekkel is járhat, és ha a bolt elveszíti a dohánytermékek árusításának jogát, akkor a forgalom drasztikus csökkenése miatt be kell majd zárni.

A felmérést végző Füstölgők Társaságának szóvivője, Takács Zsuzsa szerint a kormányzat indoklása irreális, mivel a kiskorúak azt követően is megtalálják majd a kiskaput, ha cigizni akarnak. "Megkérhetnek valakit,hogy vegye meg helyettük, vagy akár feketén is megveszik majd a cigarettát, ez pedig senkinek sem jó" - mondta Takács Zsuzsa. A felmérés szerinte leginkább arra volt alkalmas, hogy jelezze: a témát még a parlamenti szavazás előtt érdemes lenne az érintettekkel egyeztetni, hogy megnyugtató megoldás szülessen. Nem erre mutat, hogy a koncessziós pályázati paraméterek kidolgozása csak a törvény megszavazása után kezdődik el.

Mivel rokonítható a modell?

A törvényt várhatóan megszavazzák, de hogy mennyi lesz a koncessziós díj, és minek alapján döntenek majd erről a minisztériumban, egyetlen információ sem látott még napvilágot. Mindenesetre már lábra kaptak olyan pletykák, hogy a kormány a koncessziók odaítélésénél a rokkantakat, a kismamákat és a reaktivált rokkantnyugdíjasokat is preferálni fogja.

Hasonló rendszer nemcsak Ausztriában működik: Nagy-Britanniában is specializálták a dohányárusítást - de a dohányboltok piaca, az árazás szabad. Az olasz rendszer is lakosságszámhoz köti az engedélyek kiadását (ráadásul Olaszországban dohányboltra működési engedélyt nem 2000, hanem 5000 főnként adnak ki a hatóságok) - de ott a cigiárak 12 százalékos árrést tartalmaznak - nálunk ez mindössze 3,9 százalék.

A dohányzási szokások újraszabályozására tett kísérletekkel vélhetőleg egy történelmi szöveggyűjteményt is meg lehetne tölteni, hiszen a kezdetek egészen I. Jakab angol király idejéig vezethetők vissza. A 17. század elején a megrögzötten dohányzásellenes uralkodó előbb írt egy kiáltványt „A dohány ellen” címmel, majd 1604-ben nemes egyszerűséggel a negyvenszeresére emelte a dohányra kivetett adót. Ettől remélte a dohányzók jobb belátásra juttatását, ám az erőfeszítései lényegében hasztalannak bizonyultak, és nem tudta megfékezni a dohánykereskedelem terjedését.