A Költségvetési Tanács elnök felhívta a kormány és az országgyűlés figyelmét arra, hogy a nemzetközi környezet a vártnál is kedvezőtlenebbül alakulhat, ami 2012-ben esetleg további kiigazításokat is szükségessé tehet, különösen mivel a költségvetés szabadon felhasználható tartalékai a mostani módosítással jelentősen lecsökkentek.

A testület határozata szerint a KT egyetért a kormány által szeptemberben benyújtott 2012. évi költségvetési törvényjavaslat módosításának szükségességével, és reális esélyt lát, hogy a költségvetési törvényjavaslat elfogadása december 31-ig megtörténik. Az ülésen elfogadott határozatban rögzítették, hogy a Költségvetési Tanács egyetért azzal, hogy a Parlament által már elfogadott GDP arányos államháztartási hiány tervezett 2,5 százalékos mértékét változatlanul hagyják.

A benyújtás óta eltelt csaknem három hónap alatt a Magyarország számára gazdaságilag meghatározó nemzetközi környezet olyan mértékben módosult, amely szükségessé tette a költségvetési javaslat módosítását - olvasható a tanács határozatában.

Romlottak Magyarország számára meghatározó Európai Unió, és elsősorban a német gazdaság növekedési kilátásai, növekedett az euró körüli bizonytalanság. Ebben a környezetben a magyar gazdaság helyzete a magas külső-, és államadósság miatt különösen sérülékeny, így rendkívüli fontosságú a korábban kitűzött hiánycél teljesítése.

Járai Zsigmond a Költségvetési Tanács ülésén

MTI / Szigetváry Zsolt

A határozat szerint a Költségvetési Tanács egyetért a korábbinál lassúbb gazdasági növekedési ütem feltételezésével, ugyanakkor a különösen bizonytalan külgazdasági környezet miatt kockázatosnak tartja még a tervezett, mintegy 0,5  százalékos növekedés elérését is. A kormányzat tervei között szerepel ugyan a gazdasági növekedés felgyorsítását célzó intézkedés-csomag összeállítása, ennek részleteiről azonban a benyújtott költségvetési módosító indítvány alapján nem lehet tájékozódni, így a hatások figyelembevétele egyelőre nem lehetséges.

A külső körülmények további romlása esetén újabb intézkedésekre is szükség lehet, különösen azért, mert a költségvetés szabadon felhasználható tartalékai jelentősen lecsökkentek - olvasható a Költségvetési Tanács hétfői határozatában. A Költségvetési Tanács reálisnak tartja a kormány azon számítását, amely szerint a gazdasági növekedés várható lassulása, és a forint árfolyamában  bekövetkezett változás összesen mintegy 320 milliárd  forint terhet jelent a költségvetésnek. Ezek jelentős részét a javaslat a korábban képzett tartalékok és előirányzatok zárolásával ellensúlyozza, ami viszont megnöveli a költségvetés teljesítési kockázatát - olvasható a határozatban.

A Költségvetési Tanács  azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a 200 milliárd forint összegű, 2012. szeptember 30-ig már zárolt tartalékok feloldására szeptembert követően is csak akkor kerülhessen sor, ha az nem veszélyezteti a 2,5 százalékos költségvetési hiánycél teljesülését.

Helyesnek tartja a Költségvetési Tanács a fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékok képzését. Határozatában azonban a testület rámutat,  hogy a benyújtott módosító javaslaton nincsen átvezetve a kormány által elfogadott módosítások bevételi és kiadási előirányzatokra gyakorolt hatása, illetve nem tisztázott, hogy ezeket a módosításokat pontosan hogyan vették figyelembe.

A Költségvetési Tanács azt javasolja a kormánynak, hogy ezen módosítások megvalósítására intézkedéseket dolgozzon ki és hajtson végre. A korábban tervezettnél gyengébb forint árfolyam hathat az infláció és a GDP arányos államadósság szintjére, amivel a javaslat nem számol - mutat rá a KT. A Költségvetési Tanács szerint is szükséges a kamatkockázati tartalék 48 milliárd forintos növelése a többletbevételekből.

A magán-nyugdíjpénztári tagok jövő évi 10 százalékos nyugdíjjárulék befizetéseinek nyugdíjkasszába történő átirányításáról viszont a tanács megállapítja, hogy az csökkenti a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és előreláthatóságát, így növeli az ilyen kockázatokat. Nem állnak pontos számítások rendelkezésre a jövedéki adó emelésből származó bevételek tervezéséhez, de helyesnek tartja a tanács az ebből származó - az előterjesztő által 20 milliárd forintra becsült - többletbevétellel az Országvédelmi Alap emelését.