Nyilvánosságra hozta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Magyarország éves, IV-es cikkely szerinti felülvizsgálatáról, valamint a 2008-ban kapott hitelkeret felhasználásáról szóló jelentését. (Az angol nyelvű dokumentum itt olvasható.) Az eredeti jelentést január harmadikán készítették, de január 13-án egy mellékletet is csatoltak hozzá a friss fejleményekről. Azóta ugyanis Magyarországon megszavazták a jegybank- és a stabilitási törvényt, megállapodást kötöttek a Bankszövetséggel, illetve mindhárom hitelminősítő befektetésre nem ajánlott státuszba tette az országot. Végül a jelentést január 18-án tárgyalta az IMF igazgatótanácsa, de csak egy héttel később hozták nyilvánosságra.

Hibás gazdaságpolitika

Az IMF szerint a magyar gazdaság lassul, a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit pedig negatívan értékeli a piac. A hibás kormányzati lépések és az euróövezet válsága károsan hat az idei növekedési kilátásainkra is. A jelentésben az olvasható, hogy 2012-re csak 0,3 százalékos magyar gazdasági növekedésre számítanak az IMF szakértői, és 2013-ban is csak 1,5 százalékos növekedést várnak.

Az IMF helyesli ugyan az idei ambiciózus hiánycélt és a tervezett jelentős költségvetési kiigazítást, de úgy látja, a tervezett 2,5 százalékos cél helyett valószínűbb, hogy 3,5-4 százalék körül alakul a GDP-arányos hiány. A tartalékok sem biztos, hogy elegendőek lesznek a költségvetési megcsúszások kezeléséhez, ami középtávon veszélyezteti az államadósság fenntarthatóságát.

Christine Lagarde: Mi legyen a magyarokkal?

AP / Virginia Mayo

Végtörlesztés, minimálbéremelés

A Valutaalap a kormány több gazdaságpolitikai lépését is élesen bírálta. A szervezet ugyan méltatja a szerkezeti reformokat tartalmazó Széll Kálmán-tervet, a kormány ezzel ellentétes intézkedéseit viszont élesen bírálja, különösen a devizahitelesek megsegítésére tett lépéseket, így a végtörlesztést, ami a bankrendszert alaposan meggyengítette.

Az IMF szerint a kormány helyesen járt el, amikor a foglalkoztatottságot a segélyek csökkentésével próbálta növelni, ám az adójóváírás kivezetésével és a társadalombiztosítási hozzájárulások megemelésével éppen az ellenkező hatást váltotta ki.

Bonyolult adórendszer

Szakértőik szerint ezért a rendkívül bonyolulttá vált adórendszert felül kell vizsgálni. Az egykulcsos adóval kapcsolatban az anyag kitér arra is, hogy a kormány jelentős minimálbéremelést és bonyolult kompenzációs rendszert vezetett be.

Az IMF szerint a foglalkoztatottságnak az is ártott, hogy a befektetőket elriasztották a különadók kivetésével és a jogszabályi környezet bizonytalanságával. Az IMF szerint ezért a válságadók kivezetése és az egykulcsos adó felülvizsgálata javíthatná a középtávú növekedési kilátásokat.

Független jegybankot!

A január 13-án készült függelék ezért élesen bírálta, hogy a kormány a stabilitási törvénybe bebetonozta az egykulcsos adórendszert, illetve, hogy az őszi kritikák ellenére elfogadták a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét csorbító törvényt. Utóbbival kapcsolatban megjegyzi, hogy a Monetáris Tanács kiterjesztett hatásköre csökkenti az igazgatóság mozgásterét. Ez és az utóbbi időben a kormányzat felől érkező folyamatos kritikák veszélyeztethetik az MNB függetlenségét.

Hab a tortán az új alaptörvénynek az a módosítása, amely lehetővé teszi az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonását. (A jelentés még az előtt készült, hogy Orbán Viktor kedden Brüsszelben bejelentette, visszavonja ezt a paragrafust, illetve már csak Simor András fizetésének csökkentéséhez, valamint a jegybanki vezetők és a Monetáris Tanács tagjainak parlamenti esküszövegéhez ragaszkodik.) A Valutaalap a Költségvetési Tanács 2010-ben elvett függetlenségének visszaállítását is szorgalmazza.

Matolcsy Györgynek sokan magyarázzák: Megérti-e?

MTI / AP

Véget kell vetni a matolcsyzmusnak

Az IMF országjelentésében borús helyzetet vázol fel Magyarország számára, ha a kormány nem változtat eddigi gazdaságpolitikáján, amelynek következtében a fogyasztói bizalom 2009 szeptembere óta a legalacsonyabb szintre esett, a külső adósság a GDP 146,3, az államadósság a GDP 82,6 százalékára emelkedett. A jegybanki alapkamatot már 7 százalékra kellett emelni, ráadásul az utóbbi hetekben a forint soha nem látott mélységbe süllyedt az euróval szemben, az államkötvények hozama 10 százalékra emelkedett, az 5 éves CDS-felár pedig 700 bázispontra. (Ezek a mutatók a napokban érezhetően javultak.) A dokumentum ugyanakkor megjegyzi, az elmúlt napokban már úgy tűnt, hogy a piaci nyomás hatására a kormányzat nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy megegyezzen egy IMF-programról.

Bizonytalan kilátások

Magyarország kilátásai rendkívül bizonytalanok - állapítják meg a szakértők, akik egy alap- és egy válságforgatókönyvvel számolnak.

Az alapforgatókönyvben Európa további lassulására számítanak, aminek következtében a magyar gazdaság idén stagnálni fog, és azt követően csak lassan indul meg a kilábalás. A fogyasztás tovább csökken, ahogy a hitelezés is, az emelkedő infláció csökkenti a reáljövedelmeket, a munkanélküliség is magas lesz. Az állam továbbra is teljesíteni tudja a fizetési kötelezettségeit, de az államadósság finanszírozása drágább lesz.

A válságforgatókönyv szerint az euróövezeti krízis mélyülése miatt 3 százaléknál is nagyobb visszaesés lehet Magyarországon, ami veszélyeztetheti fizetési kötelezettségeink teljesítését. Ebben az esetben az államadósság tovább nőne a következő években is.

Az IMF szerint ugyanakkor Magyarországon segíthet a kormány által kért elővigyázatossági hitelkeret, de csak akkor, ha kiszámítható jogszabályi feltételekkel, a tartalékok növelésével és más megszorításokkal jár együtt.