EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
"A vasúti közlekedés társadalmi, gazdasági helyének és szerepének elemzése, a fejlesztés fő irányainak behatárolása" címmel a vasúttársaság felkérésére készült kutatás átfogó képet ad a hazai vasút nemzetközi viszonylathoz mért helyzetéről, a továbbfejlesztés lehetséges irányairól és kívánatos peremfeltételeiről.
A MÁV Zrt. tájékoztatása szerint a tanulmány szerzői 16 pontban összegezték megállapításaikat és javaslataikat a pályahálózatra, a gördülő állomány fejlesztésére, karbantartására és beruházásaira, a menetrend kialakítására.
Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató a tanulmányra reagálva a közleményben kiemelte, hogy az ajánlások többnyire találkoznak a MÁV csoport fejlesztési törekvéseivel. Rámutatott, hogy jelenleg az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy az elmúlt évtizedekben elmaradt karbantartásokra visszavezethető pályahibák miatt lassújeleket - a vonatok fékezésének szükségességére figyelmeztető jelzéseket - kell alkalmazni a közlekedésben, ezek ütemes felszámolása kulcsfontosságú a versenyképesség, az utasvonzás érdekében.
Tekintettel arra, hogy a lassújelek felszámolására jelenleg nem vehető igénybe európai uniós fejlesztési forrás, ezért ennek megoldását abból az elérhető energiamegtakarításból lehet finanszírozni, amely a fékezéseket követő gyorsítások elmaradásával nyerhető. Számításba lehetne venni a csekélyebb járműszerviz-igényt, továbbá a korszerű vontatójárművek fékezés közbeni energiája visszatáplásával elérhető energiamegtakarítást és a környezetvédelmi előnyt is.
Szarvas Ferenc kiemelte továbbá, hogy a MÁV vezetése a tervezett jármű-megújítás során kiemelt szempontként kezeli az eszközök teljes élettartam-költségét, amelyen belül az energiahatékonyság meghatározó elemként jelenik meg.
A MÁV Zrt. adatai szerint évente 20 milliárd forintot tesz ki a vasúti villamos vontatás áramköltsége. A BME 2011 során végzett mérései szerint a 120-as, a 100-as, a 70-es vonalakat érintő budapesti elővárosi forgalomban 25-40 százalékos energia- visszatáplálást lehet elérni korszerű villanymotorvonatokkal, így a járműflotta részleges megújításával is már milliárdos nagyságrendű megtakarítást lenne elérni évente.
