Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A DIW szerint Görögország számára a távozás az euróövezetből a legkisebb rossz, és más megoldás lassan már nem is marad. Ez azonban előre lendítheti az országot, hiszen a nemzeti fizetőeszköz bevezetése és egyben leértékelése egy csapásra javítana a versenyképességen.
A javasolt stratégia másik fő eleme az iparosítás. Az elemzés rámutat: Görögország a kilencvenes évek közepe, vagyis már az euró bevezetését megelőző idők óta a lehetőségein felül költekezett, az euró bevezetésével pedig csökkentek a kamatok, ami még inkább felgyorsította az eladósodást. Ugyanakkor a mára tarthatatlanná vált adósságteher csak a probléma egyik megmutatkozási formája, míg a valódi ok a gazdaság szerkezeti gyengesége.
Mindenekelőtt az exportképes ipar hiányzik - vélik a DIW szakértői. Az ipari szektor eltörpül az idegenforgalom mellett, termékeit nemigen lehet értékesíteni a határokon túl, és a szektor szereplői többnyire kis- és közepes vállalkozások, igazán hatékony, modern nagyvállalat pedig szinte nincs a görög iparban.
"A kizárólag az államadósság leépítésére törekvő politika nem ragadja meg probléma lényegét, ezért nem is oldja meg" - áll az elemzésben, amely szerint az "ipari bázis szélesítésére", külföldi működő tőke bevonására van szükség, éppen úgy, mint Kelet-Európában az 1989-90-es rendszerváltás után. A szocialista tervgazdaságtól megszabadult régió legtöbb országában megvoltak az iparfejlesztéshez szükséges alapok, hagyományok, a felzárkózás a kontinens nyugati feléhez viszont nem zárult le húsz év alatt, így várhatóan Görögországnak is hosszú időre lesz szüksége.
