Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke egy vasárnapi lapinterjúban elmondta: az Európai Unió (EU) hamarosan megvonhatja a pénzügyi támogatást a csőd szélén álló országtól, ha Athén tovább halogatja a szükséges intézkedések végrehajtását. Reformok nélkül Görögország "nem várhatja el másoktól, hogy szolidaritásból áldozatot vállaljanak" érte - mondta Juncker a Der Spiegel című német hírmagazinban megjelent interjúban.
Amennyiben a tervezett második görög mentőprogram nem indul el, Athén két hónapon belül csődbe megy. "Ha arra a megállapításra kell jutnunk, hogy valamennyi erőfeszítés hiábavaló, akkor nem lesz új program és márciusban bejelentik a fizetésképtelenséget" - jósolta az eurócsoport elnöke.
AP / Michel Euler
Ugyanakkor a közvetlen csődveszély mozgást indíthat el olyan területeken, amelyeken jelenleg bénultság látszik - tette hozzá. Különösen a privatizációban van elmaradás a nemzetközi hitelezőkkel - az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) trojkának nevezett hármasával - kötött megállapodáshoz képest. "Görögországnak tudnia kell, hogy a privatizációból nem engedünk" - fogalmazott az eurócsoport vezetője. Nem kielégítő a korrupció visszaszorításáért folytatott harc állása sem, az országról kialakított képet jelentősen rontja az a tény, hogy az államigazgatás valamennyi szintjén mutatkoznak korrupciós jelenségek - jegyezte meg.
Görögország megsegítéséről két tárgyalássorozat zajlik párhuzamosan. Az egyiken az athéni vezetés a trojkával egyeztet a már tavaly októberben elhatározott, eredetileg 130 milliárd eurósra tervezett második mentőcsomagról. A támogatás fejében a trojka a privatizáció és a korrupció visszaszorítása mellett kéri például a 750 eurós havi minimálbér csökkentését, valamint az állami alkalmazottak fizetésének további csökkentését. A másik tárgyalássorozaton az athéni kormány a magánhitelezőkkel egyeztet az államadósság egy része - a tervek szerint 100 milliárd euró - elengedéséről.
