A magyar kormány február 17-ig, péntekig elküldi javaslatait az Európai Bizottságnak a Brüsszel által kifogásolt törvények megváltoztatásáról, és ha azokat elfogadja a testület, az országgyűlés két héten belül módosíthatja a jogszabályokat - adta hírül a VG szerint tegnap a Reuters egy magasrangú kormányzati forrásra hivatkozva.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője múlt héten a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: a bizottság azt várja a kormánytól, hogy a három érintett területen – jegybank függetlensége, bírák nyugdíjazása, adatvédelmi hivatal függetlensége – vigye keresztül a parlamenten a szükséges törvénymódosításokat. Ha ez megtörténik, akkor kezdődhetnek a tárgyalások.

Mindez összességében arra utal, hogy a tárgyalások március elején indulhatnak – legalábbis ha a Bizottság rábólint a magyar kormány javaslataira. Erre reális esély van, hiszen a kabinet a fő kérdésekben engedni látszik, és csupán szimbolikus ügyekben vannak még nézetkülönbségek a két fél között.

Az egyik ilyen pont az MNB Monetáris Tanács tagjainak esküje, a másik pedig az MNB vezetőinek fizetése. „Mindkét témában hajlandóak vagyunk megegyezni. Az eskü kérdésében lehetőséget látunk egy kompromisszumos megoldásra, és bár a fizetések esetében ez nincs így, biztosak vagyunk abban, hogy a tárgyalások során erre is megoldást fogunk találni” – mondta a Reutersnak Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a kormány az igazságszolgáltatást és az adatvédelmi hatóságot érintő törvények esetében is kompromisszumkész.

Az elmúlt hetekben megszokott békülékeny hangnemet ütötte meg tegnap az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnök is. „A parlament feladata megküzdeni a magyar emberekért akkor is, ha ez más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik, de törekedni kell a megegyezésre” – mondta. Szerinte ennek szellemében kell tárgyalni. „Van esélyünk jó megállapodásokra” – fűzte hozzá.

Elemzők szerint azonban rögös út vezethet a megegyezésig. A nemzetközi szervezetek ugyanis politikai aggályaik mellett azt az unortodox, „a közteherviselést nagy gazdasági érdekcsoportokra is kiterjesztő” gazdaságpolitikát sem nézik jó szemmel, amely mellett úgy tűnik,hogy a kormány továbbra is kitart.