Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Már kilencvenkilencezer-kilencszázkilencvenkilencedszerre mondjuk ki, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv – hangsúlyozta a bírónő azon a tárgyaláson, ahol a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai Projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.
A 2009-ben indított, voltaképpen az építkezés jogosultságát alátámasztani (vagy akár megcáfolni) hivatott Lévai Projektről az Energiaklubban úgy vélekedtek, hogy mivel az erőműépítési folyamatnak az alapjaitól a nyilvánosság előtt és átláthatóan kell történnie, főbb adatait közzé kell tenni. Ezért – élve a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvény adta lehetőségével – 2011 januárjában kérték az MVM-et, hozza nyilvánosságra ezeket. Az állami energiacég azonban arra hivatkozva, hogy a kért adatok döntéselőkészítő anyagnak minősülnek és üzleti titkot tartalmaznak, megtagadta a kiadásukat, amiért a civil szervezet pert indított az adatszolgáltatás kikényszerítéséért.
Tükör után jön a nagyító
Túry Gergely
Emlékezetes, hogy hasonló adatszolgáltatás kikényszerítése már megtörtént korábban, amikor a lényegében a Lévai Projektnek megágyazó Teller Projekt hasonló adatait, szerződéseit perelte nyilvánosságra az Energiaklub.
Bízunk benne, hogy a sokadik perveszteség tudatosítja a Magyar Villamos Művek Csoport tagjaiban, hogy a közpénzek átláthatóságát biztosító szabályok rájuk is vonatkoznak, és felesleges pereskedés helyett a jövőben teljesítik a kötelezettségeiket – fűzte hozzá az ítélethez Baltay Levente, a felperest képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.
