A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 213 100 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 5,3 százalékkal 217 900 forintra nőtt, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 3,8 százalékkal 203 500 forintra emelkedett 2011. január-decemberben.

Decemberben a bruttó átlagkeresetek 10,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a versenyszférában 9,5, a költségvetési szektorban 10,7 százalékkal nőttek. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított rendszeres havi bruttó átlagkeresete mind a versenyszférában, mind a költségvetési szektorban 5,1 százalékkal volt magasabb, mint 2010 decemberében - áll a statisztikai hivatal jelentésében.

Mind a két szektorban igen jelentős volt az egyszeri kifizetések hatása - teszi hozzá mindehhez a Portfolio, amely szerint a bónuszok, jutalmak stb. nélkül számított rendszeres bruttó bérek emelkedése a versenyszférában nem 5,1, hanem 4,4 százalék volt decemberben és az egész év átlagában egyaránt. A bruttó bérek megugrása alapvetően az egyszeri kifizetések hatása, és figyelembe kell még venni, hogy a megelőző évben a kedvezőbb adózás miatt a vállalatok januárra halasztották ezeket a kifizetéseket, így a 2010 decemberi bázis alacsony volt, ehhez képest következett be a nagyobb ugrás - írja a portál. Ennek nyomán azonban természetesen a reálbérek is megugrottak, év végén pedig az infláció is lassított kicsit (4,1 százalék volt az éves index), így a nemzetgazdasági szintű 11,4 százalékos nettó béremelkedés kereken 7 százalékkal emelte meg a reálbéreket az előző évihez képest az év utolsó hónapjában.

A nemzetgazdaságban - a legalább öt fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 692 ezer fő volt 2011 január-decemberben, 10 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.

Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január-decemberben 1 millió 851 ezren dolgoztak, 25 ezer fővel, 1,3 százalékkal többen, mint 2010 azonos időszakában.

A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 38 ezer fővel, 4,9 százalékkal volt kevesebb, ami elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.

A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők létszáma decemberben és az időszak alatt átlagosan közel 61 ezer fő volt. 2011-ben 67 százalékuk részmunkaidőben dolgozott. A közfoglalkoztatottak nélkül - 674 ezren álltak alkalmazásban a közszférában, 1,7 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.

A versenyszférában 4700 fővel (0,3százalékkal) kevesebben álltak alkalmazásban tavaly decemberben, mint egy évvel azelőtt, a költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak száma pedig 31 200-zal (4,2 százalék) csökkent.

Az elmúlt évben a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (456 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (393 000 forint), valamint az energiaipar követte (379 700 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (125 800 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (149 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január-decemberben a teljes munkaidősök mintegy 45 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen.

A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - keresetek 2011-ben átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,4százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 1,9 százalékkal emelkedett.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 141 100 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 183 200 forint volt, 6,4 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 227 300 forintosos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 5,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,2 százalék volt - közölte a KSH.

NGM: az egykulcsos adó pozitív változásokat okozott

A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatos közleményében hangsúlyozta, hogy az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetése továbbra is érezteti pozitív hatását, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete decemberben - 2010 januárja óta nem látott mértékben - 11,4 százalékkal, az egész évet tekintve 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet.

A foglalkoztatottak száma decemberben 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a versenyszféra 5 főnél nagyobb vállalatai körében. Ettől függetlenül az elmúlt időszakban dinamikus bővülés volt tapasztalható, az év elejétől számítva 1,3 százalékos volt a létszámbővülés. A feldolgozóiparban tapasztalt eddigi dinamikus bővülés a kedvezőtlen világgazdasági környezet ellenére is fennmaradt, ebben az ágazatban a foglalkoztatottság 0,7 százalékkal javult - mutat rá az NGM.

Az 5 főnél nagyobb vállalatok, valamint a közszféra 2011 decemberében 2 millió 663 ezer főt foglalkoztatott, amely 1,2 százalékkal alacsonyabb a tavaly ilyenkor mértnél. Ennek oka a közszféra csökkenése: kifutott a korábbi közfoglalkoztatási program, ezért létszámcsökkenés mutatkozott, az új közmunkaprogramok hatása még korlátozottan érzékelhető. A tavalyi év egészében a költségvetési intézményekben - a közfoglalkoztatottak számát kiszűrve - is 1,7 százalékos csökkenést regisztráltak 2010-hez képest.

Az arányos, egykulcsos adózás továbbra is pozitívan hat a havi keresetek alakulására - állítja a minisztérium közleménye. Nemzetgazdasági szinten decemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 11,4 százalékkal nőtt - ami nem tartalmazza a családi adókedvezmény további kedvező hatásait -  az egy évvel korábbi szinthez képest. A jelentős emelkedés a versenyszférában foglalkoztatottak 12,8 százalékos, a nonprofit szférában dolgozók keresetének 12,1 százalékos, és a költségvetési szektorban alkalmazottak 7,4 százalékos nettó bérnövekedésének köszönhető - írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.