Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A kormányban készülnek arra a lehetőségre, hogy az eddiginél erőteljesebb kritika fogalmazódik meg a frankfurti székhelyű bank részéről a monetáris tanács bővítésével, hatáskörének kiszélesítésével, illetve egy újabb alelnök lehetséges kinevezésével kapcsolatban - írja meg nem nevezett forrásra hivatkozva a Népszabadság.
A lap értesülései szerint az új fejezet nyitányának tekinthetőek azok a tegnapi kormányzati nyilatkozatok, amelyek az Európai Bizottság legutóbbi, kedden közölt állásfoglalását értelmezték. A bizottság a Magyarországgal szemben folyó kötelezettségszegési eljárásról alkotott véleményt: két ügyben, a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman kapcsán az eljárás második szakaszba léptetését jelentették be, a jegybanktörvénnyel összefüggésben pedig további tisztázó információkat kértek a magyar kormánytól.
Ezt itthon hivatalos körökben úgy értették – és így is interpretálták, mint Giró-Szász András tette csütörtök reggel az MR1-Kossuth Rádiónak, illetve még szerda Az Este című televíziós műsornak –, hogy a bizottság nem fogja a második szakaszba léptetni a jegybanktörvényhez kötődő ügyeket. Részben azért, mert a jelenleg vitatott pontok legtöbbje esetében a kormány kész a törvénymódosításra, javaslatait el is küldte Brüsszelnek, illetve az EKB-nak, és csak a válaszukat követően kerül a parlament elé a javaslat.
Arról viszont nem történt említés ezekben a nyilatkozatokban, hogy mi a helyzet a jegybanktörvény két, leginkább kifogásolt részével, az eskütétellel és a jegybankelnöki fizetési plafonnal. Ezek ugyanis nem szerepelnek a módosítások között, így a Népszabadság szerint várható, hogy a bizottság nem lesz maradéktalanul elégedett a válasszal.
A lap kormányzati forrásokra hivatkozva azonban hozzáteszi, korántsem biztos, hogy ez a forgatókönyv valósul meg. Az eskü ügyét egyértelműen úgy kezeli a kabinet, mint ami lekerült a napirendről Brüsszelben. A fizetésről pedig olyan információk keringenek kormányzati körökben, hogy az EKB a továbbiakban nem ezt tekinti a jegybanktörvény legsebezhetőbb pontjának.
