A görög kötvénycsere-programban való részvételre magyar idő szerint csütörtök 21 óráig lehetett jelentkezni. Egy magas rangú görög kormányzati tisztségviselő közölte, hogy a határidő lejárta előtt egy órával a kötvénytulajdonosok közel 95 százaléka jelezte részvételi szándékát, s folyamatosan érkeztek további hasonló jelzések.

Ez azt jelenti, hogy Görögország könnyen elérheti a kötvénycsere-programban való 90 százalékos részvételi arányt, amelyet Athén maga tűzött ki célként. A jelentkezők - magánbefektetők - hajlandóak 53,5 százalékos veszteség mellett meglévő görög kötvényeiket újakra cserélni, amelyeknek alacsonyabb a kamata és hosszabb lejáratúak.

A kötvénycsere végrehajtása feltétele annak, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap 130 milliárd euró friss hitelt nyújtson Athénnek, ami nélkül Görögország két héten belül fizetésképtelenné válna.

Az egyik kötvényben, az állami tulajdonú Hellén Vasúttársaság által kormányzati kezességvállalással kibocsátott értékpapírban foglalt egyik rendelkezés miatt egyes fedezeti befektetési alapok viszont úgy vélik, Görögország e papír esetében már nem teljesítővé vált azzal, hogy kötvénycserét kért.

A fedezeti alapok most megpróbálnak elegendő mennyiséget felvásárolni a vasúti kötvényből ahhoz, hogy rákényszerítsék a görög államot az értékpapír névértéken történő visszafizetésére, összesen mintegy 400 millió euró értékben.

Amennyiben Athén erre nem hajlandó, úgy a befektetők más görög vasúti kötvényekben foglalt hasonló előírásoknak is megpróbálnának érvényt szerezni - Görögország végül közel 3 milliárd eurós követeléssel szembesülhet, a befektetők pedig az összeg azonnali kifizetését kérnék.

Görögország korábban figyelmeztetett, hogy nincs pénze hasonló jogcímeken történő kifizetésekre. Az ügy ismerői viszont úgy vélik, Athén végül rákényszerülhet néhány kisebb összegű kötvény névértéken történő visszafizetésére, hogy megszabaduljon a problémától.

Mindezek ellenére nem valószínű, hogy a fedezeti alapok zátonyra futtatnák a teljes kötvénycsereprogramot, amely több mint százmilliárd euróval csökkentené a görög államadósságot, s kulcsfontosságú feltétele Görögország újabb megsegítésének és az euróövezeten belül maradásának.