Kairóban több órát kellett várniuk az autósoknak egy tankolásra. Vidéken több helyen dulakodás tört ki, állítólag késelés is történt, sőt egy benzinkútnál feldühödött taxisok fegyverrel hadonásztak, és a levegőbe lőttek.

A kormány azzal vádolta meg a töltőállomások tulajdonosait, hogy az üzemanyagot - amely után állami támogatás jár - a feketepiacon értékesítik.

A benzinkutasok szerint viszont a kormány a hibás, rossz a gazdaságirányítás. "Azelőtt naponta 30 ezer liter dízelolajat kaptam. Ma háromnaponta érkezik 13 ezer liter" - panaszkodott egy benzinkút-tulajdonos Fajjúmban, Kairótól délre. "Miért az embereket hibáztatják? Miért nem vallják be, hogy az országnak egyszerűen nincs elég külföldi valutája?" – kérdezte.

Az egyiptomi gazdaság nagyon megsínylette a Hoszni Mubarak elnök megbuktatásához vezető tavalyi felkelést. Az ingatag politikai helyzet és az erőszakba torkolló utcai megmozdulások tönkretették a turizmust - amely az észak-afrikai ország első számú valutabevételi forrása -, és a külföldi befektetések zuhanásszerűen visszaestek. A június 30-án befejeződő pénzügyi évben az arab ország költségvetési hiánya várhatóan eléri a 19 milliárd dollárt, a GDP 8,7 százalékát.

Egyiptom átszámítva több mint 16,5 milliárd dollárt költ évente az üzemanyagok és más alapvető áruk állami támogatására.