Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
„Némi átfazonírozás után a miniszter ugyanazokat a 2010-ben bevezetett, ideiglenesnek mondott adókat jelentette be, amik már korábban is megvoltak. Csak a konstrukciók egy kicsit EU-konformabbaknak tűnnek” – mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a szerdán kormányszóvivői sajtótájékoztatón bemutatott csomag elemeiről.
Ennek ellenére lát súrlódási felületeket. Így például a Bankszövetséggel kötött tavaly decemberi megállapodás értelmében a kormány még azt vállalta, hogy a bankokat sújtó különadót kivezetik, és nem terhelik őket új adókkal. Ezzel szemben a pénzügyi tranzakciós illetéket Matolcsy szerint a pénzintézeteknek kell megfizetniük, és nem fogják tudni ráterhelni a költségeket az ügyfelekre. Mindezt lehet úgy is nézni, véli Török, mint bűvészkedést a szavakkal. Hiszen szerinte tényként kezelhető, hogy a bankszektor, az energiaszolgáltatók és a telekomcégek ezt nem fogják benyelni. Az ördög megint a részletekben rejlik majd, mert minden, amit a miniszter elmondott, túlságosan képlékeny.
| Az adócsomag fő elemei |
- a banki különadót 2014-től eltörlik
- telefonadó: 2 Ft / perc, az első tíz perc havonta ingyenes, adóplafon magánszemélyeknek havi 700 Ft, vállalkozásoknak 2500 Ft, a szolgáltatóktól vonják
- pénzügyi tranzakciós illeték: mértéke egy ezrelék (0,1 %), a szolgáltatóktól vonják (bevétel: min. 130 milliárd forint)
- biztosítási adó: kgfb: 30 százalék, casco: 15 százalék, vagyon- és balesetbiztosítások: 10 százalék |
Átcsomagolás
Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője is azon a véleményen van, hogy a bejelentés számos részletet homályban hagy. A kormány viszont igyekszik úgy eladni a történetet, mintha az átmeneti helyzetet kiszámítható adókörnyezet váltaná fel. Ez pedig legfeljebb annyiban igaz, hogy az eddigi szektorális átmeneti adókat a kormány állandó adókká csomagolja át.
Az egyetlen meglepetés a közmű- és energiacégek harminc százalékos társasági adója, amiről korábban nem lehetett hallani. De az elemző szerint láthatólag abban sincs nagyon egyetértés sem a telekomcégekkel, sem a bankokkal, hogy a terheket a lakosság, a vállalkozások és az egyes szolgáltatók milyen arányban fizessék meg.
Átárazás
Zsidai Viktor, a Citadella Consulting vezető elemzője szerint is az történhetett, hogy a a kormány eredetileg valóban csak a problémás évek áthidalására vezette volna be a szektoradókat. De miután látták, hogy ezekre a bevételekre, illetve még többre feltétlenül szükség van a felszínen maradáshoz, egyszerűen átcímkézték őket. Zsidai különösen érdekesnek nevezte, hogy lehetett az eneregiacégeket sújtó, két hete megduplázott Robin Hood-adó ötletéből a mostani 30 százalékos társasági adókulcs. „Erre biztosan nem készült hatástanulmány, így maguk sem tudják, mi sül ki belőle” – mondta Zsidai.
Matolcsy György. A miniszter csomagol
MTI / Kovács Attila
Átvágás
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő ügyvezetője szerint Matolcsy bejelentése leginkább azt a véleményt erősíti, hogy a kormány nem tartja be a korábbi ígéreteit. „Mert ha komolyan vette volna, akkor nem ebbe az irányba lépked az egyes ötletvariációk között válogatva.” Az, hogy a bankok tranzakciós adójával kapcsolatban nem hangzott el felső határ, és a bankadónál lényegesen nagyobb szektoradót kell befizetniük, azt jelzik, hogy a jövőben sem vehetők készpénznek az ígéreteik. Ugyanígy nehezen indokolható a 30 százalékos társasági adó az energetikai szektorban, vagy az, hogy a telekomcégeket hogyan veszik rá arra, hogy ne hárítsák át a fogyasztókra a telefonadót.
