Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az idén július 1-jével bevezetendő távközlési adóból éves szinten 44-45 milliárd forint bevétel származik, azaz a távközlési ágazat adópozíciója 2013-tól némiképp javul, igaz 2012-ben - egy fél éven át - a kétféle fizetési kötelezettség egyidejűleg lesz jelen az adórendszerben - olvasható a közleményben.
Az NGM szerint a távközlési adó - a Széll Kálmán-terv 2.0-ban említetteknek megfelelően - forgalmi jellegű (nem a nyereséget terhelő). A kormány álláspontja arra vonatkozóan is változatlan, hogy a távközlési adót a szolgáltatóknak kell megfizetniük.
"A döntés során azt is mérlegelnünk kellett, hogy a távközlési cégek teherviselési képessége lényegesen jobb, mint az előfizetőké, akiknek jelenleg európai uniós összehasonlításban kiugróan magas telefonszolgáltatási díjakat kell megfizetniük" - írta az NGM.
A hvg.hu korábban azt írta, az NGM-től többen is informálisan azzal mentegetőztek, hogy a módosításra a kormányülésen került sor. A kérés pedig egészen fentről érkezett, nyomatékosítva, hogy adóalanyként mindenképp a cégek szerepeljenek.
Hétfőn a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös sajtóközleményben adott hangot megdöbbenésének a szektort sújtó "újabb különadó" miatt. Arra kérték a kormányt, vonja vissza a távközlési adóról szóló jelenlegi törvényjavaslatot, és iparági egyeztetések után egy új, fenntartható javaslatot nyújtson be.
A három cég azt írta, az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit, és csak a távközlési társaságokat sújtja. Emlékeztetnek arra, hogy az Országgyűlés elé benyújtott távközlési adójavaslat a teher megfizetésére a szolgáltatókat kötelezi, noha - írják - az iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette a kormányzat, és a Széll Kálmán-terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt. Ezzel, a tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az Országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot a kabinet - írták.
Az NGM az MTI kérdésére válaszolva hétfőn kiemelte azt is, hogy a távközlési adó 700 és 2500 forintos maximuma felett további távközlési adófizetési kötelezettség nem terheli a szolgáltatókat.
Szerintük a kormány a távközlési szolgáltatók által fizetendő adó alapjára vonatkozóan hívószámonként havi 10 perc adómentességet biztosítana, valamint a lakossági ügyfelek hívásai után 700, a vállalati ügyfelek esetében 2500 forintban maximálja az adómértéket. Ezen összeghatárok fölött tehát a szolgáltató nem fizet távközlési adót - fogalmaznak.
