Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Political Capital közös rendezvényén Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke és Oszkó Péter vitázott arról, hogy valós dilemma-e a stabilitás és a növekedés szembeállítása.
Mellár Tamás szerint az idén egy százalékkal eshet vissza a magyar gazdaság, és jövőre sem lesz 1,5 százalékos növekedés. Ezt azzal indokolta, hogy például a beruházások 3-4 éve csökkennek, a felsőoktatásból pénzt vonnak ki, a munkahelyteremtés pedig egyenlő a közmunkaprogramokkal. Rámutatott: nem lehet látni, hogy kínálati oldalról mi lehetne a növekedés forrása.
A helyzet megoldása érdekében szerinte egy növekedési koncepcióra, tervre lenne szükség. Mellár Tamás kifejtette, hogy - mivel nagy probléma a munkanélküliség - elsősorban az alacsony szakképzettségű, alacsony mobilitású embereknek kellene munkát adni, ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság és a megújuló energia területén kellene befektetni.
A kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) a közgazdász szerint szövetkezetbe, részvénytársaságba vagy bármilyen olyan szervezetbe kellene integrálni, ahol képesek lennének nagyban termelni, és piacra lépni. Hozzátette, hogy ezenkívül ki kellene egyezni a külföldi tőkével, és kiszámíthatóbb, 3-5 évre előre látó környezetet kialakítani számukra. Mellár Tamás szerint ezekkel az intézkedésekkel 2-3 év alatt el lehetne érni 2, maximum 3 százalékos gazdasági növekedést.
Oszkó Péter a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) történő megállapodásról azt mondta, erre azért van szükség, mert sokba kerül az országnak, hogy a kormány megítélése "végletesen rossz" a vállalkozók, a beruházók, a pénzpiacok szemszögéből. Ezért olyan helyzetet kell teremteni, hogy a hazai és a nemzetközi piac is azt gondolja, a magyar kormány gazdaságpolitikája racionális és kiszámítható.
Mellár Tamás az IMF-tárgyalások kapcsán azt mondta: jól látható, a kormánynak "alapvetően nem szándéka az, hogy egy hitelszerződést kössön, csak az, hogy tárgyalásban legyen, a tárgyalási pozíciókat fenntartsa, és a piacokat ezzel próbálja meg megnyugtatni".
