Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az állam 15 milliárd forintos segítséget ad az önkormányzatoknak a korábban PPP-beruházás keretében megépített tanuszodák és tornatermek működtetési és fejlesztési költségeinek finanszírozására - tájékoztatta az újságírókat Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vagyonpolitikáért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón.
Hozzátette: az intézkedés 35 beruházást érint, amelyek főként oktatási intézményekben működnek. A beruházások összértéke mintegy 50 milliárd forint körüli. Az önkormányzatoknak általában ezeknek a létesítményeknek az üzemeltetésére nincs pénzük, ezért szorulnak állami támogatásra.
Mindehhez Giró-Szász András hozzátette: a PPP-konstrukcióban megvalósított beruházások - mivel általában drágán és alacsony hatékonysággal működtethetők - évi 120 milliárd forintjába kerülnek az államnak. Ez 20-25 éves szerződéskötési idővel számolva összesen mintegy 3 ezer milliárd forintos terhet jelent - mutatott rá.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy az állami támogatás mintegy 30 települést érint. Hozzátette: az önkormányzatok már menetközben észleleték a legtöbb helyen, hogy a sportcélú oktatást szolgáló PPP-beruházások finanszírozásával gondok lehetnek. Példaként említette a törökbálinti esetet, ahol 30-40 százalékos készültségnél felfüggesztették a kivitelezést. Ezért döntött úgy az állam, hogy megveszi a törökbálinti iskola-beruházást, és közbeszerzés kiírásával befejezi.
A többi önkormányzati PPP-beruházás esetében - például a tornatermeknél, amelyek működtetése kötelező feladat -, ez év szeptemberére tervezik, hogy a pénzügyi terhektől megszabadítják az érintett önkormányzatokat. A mostani 15 milliárd forint arra elegendő az államtitkár szerint, hogy a szóban forgó beruházásokat a maguk valós műszaki értékében váltsák ki.
Amennyiben az önkormányzatnak lejárt adóssága van, akkor a követelés kiváltásával igyekeznek orvosolni a gondot. Ezt követően az önkormányzatnak átadják a létesítményt üzemeltetésre. Ez a számítások szerint 30-50 százalékos üzemeltetési költség-megtakarítást jelent.
Giro-Szász András még hozzátette: a kormány legutóbbi ülésén négy fejlesztéspolitikával kapcsolatos döntést hozott. Az úgynevezett önerőalap létrehozásáról, amely 50 milliárd forintot biztosít az önerő pótlására az önkormányzatok és az intézmények uniós forrásokhoz való hozzájutásának segítésére.
Emellett a kormány arról is döntött, hogy azon vállalkozásoknak, amelyek az uniós projektek végrehajtásában részt vesznek, egy 30 százalékos előlegnyújtási lehetőséget biztosít, az előfinanszírozás gördülékenységének szavatolására. A kormány létrehozta a Nemzeti Fejlesztéspolitikai Kabinetet is a miniszterelnök vezetésével, a fejlesztéspolitikai döntések irányítására. A következő a múlt fejlesztéspolitikai hibáinak orvoslását szolgáló döntés, amely a PPP-beruházásokat váltja ki.
