Úgy tűnik, beérett egy tavaly júliusi jogszabályváltozás hatása, amely 90-ről 60 napra csökkentette a nem fizetők rendszerből kikapcsolásának türelmi idejét. Bármennyire drasztikusnak látszik az energiaszolgáltatók veszteségeinek csökkentését célzó rendelkezés, a fegyelmező ereje megmutatkozott. Az E.On adatai szerint az áramszolgáltatásban drasztikusan csökkent a kikapcsolások száma, a gázszolgáltatásban pedig szinten tudott maradni.

A Tigáznál is úgy látják, hogy a türelmi idő csökkentése pozitív eredményre vezetett, az ügyfelek jobban odafigyelnek a számlák rendezésére. A törvénymódosítás nem engedi halmozódni a tartozást, és azoknak is kisebb marad a törlesztője, akik a hátralékuk rendezésére részletfizetést kérnek.

Bevett gyakorlattá vált, mondták a Tigáznál, hogy az év első két hónapja után, amikor a fogyasztók  a legmagasabb számlát produkálják, sokan márciusban részletfizetést kérnek, és a tartozást 6-9 hónap alatt rendezik. A részletfizetés feltétele, amit az összegtől függően 3-6-9-12 hónapra szokott a Tigáz engedélyezni, hogy az adott havi gázszámlát is fizetni kell, különben az engedmény érvényét veszíti.

Tigáz: 220 ezer hátralékos

A két legnagyobb magyarországi lakossági gázszolgáltató az E.On és a Tigáz. A díjhátralékosokról hozzáférhető adatok nem teljes körűek. A pontos számokat a cégek az üzleti érdekeikre hivatkozva nem teszik közzé.

Több mint hárommillió adós országa

A Magyar Energia Hivatal (MEH) hivatalos adatai szerint  3 millió 36 ezer időre ki nem fizetett közüzemi (áram-, gáz-, és távhő) számla van a magyar rendszerben. A 30 napnál nem régebbi tartozások összesen 143 milliárd forintnyi kintlévőséget jelentenek. A MEH 2012. május 31-i adatai szerint villamosenergia-számlákkal 1 732 998-an, a földgázzal 986 388-an, míg a távhő fizetésével 316 525-en tartoztak. A szolgáltatásból kikapcsoltak statisztikája 40 141 (áram), 115 593 (gáz) és 2783 (távhő) számot mutat.

A Tigáz 11 megyét átfogó, de zömében a keleti országrészt lefedő működési területén 1 millió 260 ezer fogyasztót lát el, zömében lakossági fogyasztót. A cégnek a be nem fizetett számlák miatt évek óta 11,5 milliárd forint körüli a kintlévősége, és 220 ezer gázszámla-hátralékosuk van. A Tigáz szolgáltatási területén jelenleg a kikapcsolási arány a fogyasztói létszámhoz viszonyítva átlagosan 3,9 százalék.

A szolnoki területen a legmagasabb (4,4%), a Miskolcin a legalacsonyabb (3,3%), de Száraz Gábor, a cég kommunikációs vezetője azonnal hozzáteszi: az arányok csalókák, mert a gázszolgáltató öt területi egysége nem egyforma, és a kisebb miskolci arányszám valójában nagyobb „darabszámot” takar, mint például az egri régióban (4,0%). Üzleti érdekekre hivatkozva a szakember nem mond konkrét kikapcsolási számot, és azt is csak százalékosan közölheti, hogy a Tigáz szolgáltatási területén a fogyasztók 18 százaléka eseti vagy tartós fizetési problémával küzd.

A Tigáz tapasztalatai szerint a lejárt tartozás sem földrajzi, sem urbanisztikai vagy épülettípusra vonatkozóan nem tipizálható. A határidőre meg nem fizetett tartozás a lakossági fogyasztóknál átlagosan 37 000 forintot ért el (az üzleti ügyfeleknél ez jóval magasabb, elérte a 89 ezer forintot).

E.On: szigorúan hatezer

Az E.On-nak körülbelül félmillió gázfogyasztója van, lényegében a nyugat-magyarországi területek szolgáltatója. (A fővárosi gázszolgáltatás-működtetésben az E.On-nak az RWE Gas International-en keresztül közvetett kisebbségi részesedése van.)

Egyházi Nikoletta, a cég szóvivője azt mondta, hogy az E.On-nak több ezer ügyfele tartozik, és a cégnek emiatti kintlévősége több tízmilliárd forint, igaz, a tartozások 55 százaléka csak a lakossági fogyasztóhoz köthető. A cég teljes kintlévősége 2010-hez képest egy év alatt 18 százalékkal nőtt, és ez a lakossági fogyasztók körében még nagyobb, több mint 21 százalék. Azok száma, akik át is lépik a kikapcsolási küszöböt, lényegében nem változott. Példaként a két nagy szolgáltatási régiót hozza fel az E.On szóvivője (az egyik nagyjából Székesfehérvártól a Balatonig, a másik a Balatontól Pécsig tart), ahol a közel félmillió ügyfélre 2010-ben és 2011-ben is nagyjából hatezer kikapcsolás jutott. (Az arány hasonló volt az áramszektorban is: két és fél millió fogyasztóra 2010-ben nagyjából 55, 2011-ben mintegy 45 ezer kikapcsolás jutott.)

Az E.On szolgáltatási területe ugyan más szerkezetű társadalmi közeget és fizetési kultúrát mutat, de Egyházi Nikoletta szerint náluk sincs szignifikáns különbség abban, hogy mekkora településen élő, vagy milyen fűtési típust működtető fogyasztók esnek fizetési késedelembe, illetve általában jellemző az is, hogy a kikapcsolási határidő közeledtével egyre nagyobb arányban törleszetenek valahogy mégis az ügyfelek. „De az is igaz, hogy akik rendszeresen díjhátralékosokká válnak, azokkal előbb-utóbb a tartozás részletfizetési kérelménél is találkozunk” – mondta Egyházi Nikoletta.

Meglepő eredmény

Az idén február 2-án a Tigáz által meghirdetett moratóriumnak, amely 5067 fogyasztónak jelentett átmeneti megmenekülést a kikapcsolástól, nem várt következménye lett. Miután a moratórium február 20-án véget ért, a Tigáznál is meglepetten látták, hogy a szűk három hét alatt a feketelista 187 címre fogyatkozott. Erre a logikus magyarázat az lehet, hogy a kikapcsolásra ítéltek - mivel nem tudhatták, meddig tart a hideg, és mikortól érkezhet meg ténylegesen a szolgáltató ember, hogy leválassza őket a szolgáltatásról -  valahogyan mégis rendezték a tartozást. A 18 nap alatt jelentkező, több mint 96 százalékos visszafizetési hatékonyság azonban minden korábbi elképzelést felülmúlt.

Volna más megoldás is

Az E.On (is) a fogyasztói tartozások rendezésére a tiszántúli régióban egy pilot programot tesztel. 15 millió forintos pályázati keretet biztosított egy családsegítő alapítványnak, hogy a díjhátralékosok problémáját a közreműködésükkel kezelje. Ha az ott élők szociális paramétereit, lehetőségeit jól ismerő szakértők bevonása sikeres lesz, a gázszolgáltató szélesebb körben is hajlandó a módszer alkalmazására.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint ez a kezdeményezés nem rossz, de épp az alapvető problémára nem jelent orvosságot. „Hat éve harcolunk azért, hogy legalább a gáz- és az áramfogyasztás fizetési rendszerét alakítsák át előre fizetősre, mert ezzel a tartozások kialakulása is egy csapásra megoldhatóvá válna” – magyarázta a szakember. Szerinte a tartozás kialakulása valójában a rendszerbe van kódolva, mivel a lakossági fogyasztók többsége valójában éves átalányt fizet, és így évente egyszer szembesítik azzal, hogy mennyit is fogyasztott és azért mennyit kell fizetnie. „Márpedig, ha ma egy közel a minimálbérből élő lakó kap egy százezer forintos plusz számlát, jó eséllyel képtelen lesz azt kigazdálkodni, befizetni. Márpedig ebből az is következik, hogy akinél a gázt kikapcsolják, az rövidesen az áramszámláját sem tudja kifizetni, mert a fűtést gáz híján áramra váltja, és fűtenie azért mégiscsak kell” – mondta Becsei Miklós.

A karitatív szervezet alelnöke úgy látja, egyetlen megoldás van: olyan szerződéses viszonyt kell létesíteni, hogy abban ne lehessen eladósodni. A jelenlegi fizetési rendszerrel az a baj, hogy utólag kell fizetni. Vecsei szerint az előrefizetési rendszer kidolgozásával nemcsak a kikapcsolást, de az odáig vezető út minden állomását - a felszólító levelezésektől a fenyegetőzésekig - ki lehetne iktatni. Ennek a lehetőségnek a megteremtéséhez viszont jogszabályi változások is kellenek.

Mivel az utóbbi években sem teremtődött ehhez jogszabályi segítség, Vecseiék más megoldáson dolgoznak, ami leginkább a mobiltelefonok dominókártyás használatára emlékeztet. A megoldás egyre sürgetőbb: a hazai végrehajtói statisztikából kiugró adat, hogy a 140 ezer háztartást érintő végrehajtási eljárás megindítását döntően nem a devizaalapú lakáshitelek bedőlése okozza. Az érintettek 80 százaléka valójában azért kerül ilyen helyzetbe, mert nem tudta fizetni a gáz-, víz-, áramszámláit vagy a közös költséget.