Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a 2013-as büdzsét a stabilitás és a szerkezetátalakítás költségvetésének nevezte. Közölte: a javaslat 1,6 százalékos növekedéssel számol, az export növekedését 8,8 százalékra tervezi a kormány, a behozatal várhatóan 8 százalékkal bővül. Kiemelte: jövőre a folyó fizetési mérleg ismét aktívumot ér majd el, a kormány azt várja, hogy a többlet 4 milliárd euró lesz.

Elmondta: az eurózónabeli bizonytalanságok, a makrogazdasági kockázatok miatt a 2013-as költségvetést jelentős tartalékokkal állították össze, így például az Országvédelmi Alap tartalékát 100 milliárd forintban határozta meg a kormány. 

A helyettes államtitkár aláhúzta: az államháztartási hiány a GDP 2,2 százaléka lesz az uniós módszertan szerinti elszámolás alapján, egyúttal az államadósság GDP-hez mért szintje jövőre az idei 78 százalékról 76,8 százalékra csökken majd. 

A költségvetési törvényjavaslat szerint az uniós normák szerinti elsődleges egyenleg a GDP-hez mérten 2 százalékos többletet mutat, az adósságszolgálat a GDP 4,2 százalékát teszi ki.

A helyettes államtitkár kiemelte: a kormánynak szándéka, hogy megkösse az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a megállapodást, ennek révén várhatóan csökken majd Magyarország országkockázati felára, csökkenhet az államadósság finanszírozási költsége is, így kisebb lehet a büdzsé kamatkiadása.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke elmondta: a jövő évi költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százalékát megalapozottnak, 12 százalékát részben megalapozottnak tartja az ÁSZ, az adóbevételek 30 százaléka azonban nem alátámasztott, és a számvevőszék szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető. Az ÁSZ elnöke arról is szólt: az államadósság jövő évi mértéke megfelel a stabilitási törvény előírásainak, miután az adósság a 2012. végi 78 százalékról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke leginkább azt kifogásolta, hogy a tervezett költségvetési bevételek egyik legjelentősebb tételét, a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, az annak mértékére megszabott 283 milliárd forint beszedhetőségét nem támasztotta alá a nemzetgazdasági tárca hatástanulmánnyal. Véleménye szerint ugyanakkor jövőre az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt lesz. 

Képviselői kérdésre válaszolva Banai Péter Benő elmondta: az egészségügyben a tervezett béremelések fedezetét a jövedéki adók területén várható adóemelés nyújtja majd. Az ellenzéki képviselők élesen bírálták a jövő évi büdzsét.

Szekeres Imre (MSZP) arról szólt: a törvényjavaslat szerint drágább lesz az állam működtetése, emellett nő a lakosság adóterhelése. Indokolatlannak nevezte a törvényjavaslat korai  beterjesztését is. Kiemelte: a 2011-es, 2012-es költségvetés elhibázott volt, az szja- és a társasági adóbevételek jelentős csökkenése rossz pályára vitte az országot. 

Vágó Gábor (LMP) szerint tarthatatlan lesz a törvényjavaslat szerinti makrogazdasági pálya, a költségvetés elfogadhatatlan, nem mutatja meg, hogy mi vezetné ki az országot a jelenlegi nehéz helyzetből, a "kátyúból".

Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke szerint a kormánynak nincs morális alapja arra, hogy újabb adóemeléseket hajtson végre. Véleménye szerint több központi intézménynél indokolatlan a költségvetési forrás megemelése is.

Puskás Imre (Fidesz), a parlamenti testület alelnöke kiemelte: a jövő évi büdzsé valóban a stabilitás költségvetése, abba az irányba mutat, hogy tovább csökkenjen az államháztartási hiány, mérséklődjék az államadósság GDP-hez mért szintje.