Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A szervezet szerdai közleményében jelezte: a jövő évi költségvetési előterjesztés kisebb forrást tartalmaz egyebek mellett ápolási díjra, rendszeres szociális segélyre, adósságcsökkentési támogatásra. A szervezet két dolgot jelöl meg a csökkenés okaként: egyrészt azt, hogy egy 19 milliárd forintos részt átvisznek a jövőre létesülő járásokhoz, másrészt 15 milliárd forinttal többet adnak a természetben nyújtott szociális ellátásokhoz.
A Policy Agenda ugyanakkor azt is megjegyezte: az úgynevezett alapszolgáltatások - például a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki, tanyagondnoki ellátások - finanszírozására tavaly összesen 39,2 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok; ennek összegét jövőre megnövelték 63,9 milliárd forintra.
Az elemzés "elméletileg helyes" iránynak tartotta, hogy a települések szabadon dönthetnek arról, mire költik a kapott pénzt, ugyanakkor arra figyelmeztetett: a végrehajtás könnyen szociális katasztrófát idézhet elő egy-egy településen. "Amennyiben pénzügyi szempontok szerint gondolkodik az önkormányzat, akkor a látványos, és sok embernek segítséget nyújtó szolgáltatásokra költi a pénzét, miközben egyéb területeken leépíti a kapacitásokat" - olvasható a közleményben.
Túry Gergely
A szervezet ugyancsak problémásnak vélte, hogy indirekt módon csökkennek a közmunkapénzek. Megjegyezték: az esetleges éhséglázadások bele vannak kódolva az új finanszírozási rendszerbe, indoklásuk szerint ha a közmunkára kevesebb jut, még több embernek lesz reménytelen a megélhetése.
