Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Kormánypárti képviselők szokatlanul kevés, alig több mint tucatnyi módosító indítványt terjesztettek be a 2013-as költségvetéshez. Félmilliárd forintot biztosítana a diósgyőri stadion fejlesztésére a miskolci fideszes Sebestyén László és Zsiga Marcell. Céljuk, hogy a Diósgyőri VTK stadionja nemzetközi mérkőzések és koncertek megrendezésére is alkalmas legyen, ennek érdekében a leromlott állagú déli szektorokat elbontanák, és helyettük új lelátót építenének.
Kormánypártok
Frakciótársuk, Tilki Attila ötszázmillióról a tavalyi és az idei összegnek megfelelő kétmilliárd forintra növelné az aszfaltozatlan utak burkolására szánt keretet. Ezt azzal indokolta, hogy Budapesten még mindig több mint ezer kilométernyi aszfaltozatlan földút van. Szintén ő javasol további 670 millió forintot - Rákoshegy tehermentesítése érdekében - a Ferihegyi út meghosszabbítására. Mindezek forrásaként az infokommunikációs ágazati programokra szánt összeg csökkentését nevezi meg.
A szintén fideszes Tapolczai Gergely - a parlament egyetlen siket képviselője - összesen 46 millió forinttal növelné a siketek, az értelmi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, a vakok és az autisták szervezeteinek támogatását. Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere 9,5 milliárd forinttal több személyijövedelemadó-bevételt vár a kormánynál, ezt pedig az önkormányzatok üdülőhelyi feladatainak szolgálatába állítaná.
Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető a vasúti hidak felújítására szánt összegből csoportosítana át 35 millió forintot az erdei kisvasutak működtetésére. A szintén KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás pedig azért növelné 150 millió forinttal a turisztikai célelőirányzatot, hogy biztosított legyen a szúnyogirtás a kiemelt turisztikai övezetekben.
Jobbik
A Jobbik és az LMP képviselői nagyjából azonos számú módosító javaslatot jegyeznek. Mindkét ellenzéki párt jelentős átcsoportosítást kezdeményez, de módosító javaslataik között szimbolikus ügyek is szerepelnek. Magyar Zoltán (Jobbik) a Terrorelhárítási Központtól vonna el kétmilliárd forintot, és abból az édesvízi haltenyésztést és -feldolgozást támogatná. Milliárdokat fordítana arra is - több módosító javaslattal -, hogy az állam a tervezettnél többet költsön termőföldvásárlásra.
Az ugyancsak jobbikos Z. Kárpát Dániel másfél helyett 6,5 milliárd forintot adna az iskolatejprogramra, míg a nemzeti eszközkezelőnek 33 helyett 93 milliárd forintot juttatna, de ennek forrását nem nevezi meg javaslata. A politikus emellett szükségesnek tartja a cigány-magyar együttélést kutató intézet felállítását is százmillió forintból.
Párttársa, Lenhardt Balázs 742 millió forintot szánna a Regnum Marianum templom újjáépítésére, amit az 1947-es párizsi békeszerződésből fakadó kárpótlási kötelezettség rovására garantálna, de e cél érdekében megszüntetné és átirányítaná a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, valamint a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény költségvetési támogatását is.
Arra is javaslatot tesz, hogy a Fidesz és az MSZP - együtt több mint másfél milliárd forintos - állami támogatását töröljék el, és a pénzt fordítsák a kommunizmus áldozatainak megsegítésére. Saját pártja és az LMP támogatását viszont meghagyná, mondván, új pártként szükségük van rá. Szilágyi György a futballstadionok beléptetőrendszerére szánt 864 millió forintot venné el, és a pénzt a meddőség kezelését szolgáló eljárások támogatására fordítaná. Novák Előd - aki tavaly hiába próbálkozott ugyanezzel - idén is elkülönítene kétmilliárd forintot történelmi filmek gyártására.
LMP
Az LMP nagyjából 800 milliárd forintos átrendezést hajtana végre a jövő évi büdzsében. Az ellenzéki párt több pénzt adna a gyógyszerkasszának, egészségügyi szakellátásra és önkormányzati feladatokra is. Megszüntetnék a Terrorelhárítási Központot, az Országgyűlési Őrséget, és csökkentenék a közmédia támogatását is. Az LMP jellemzően adóbevételekből teremtene elő forrásokat javaslataihoz, és a már említetteken túl szociális és oktatási kiadásokra, hajléktalanellátásra, valamint a társadalmi felzárkózást segítő programokra és tanyafejlesztésre költene többet.
A bányajáradékból tervezett 95 milliárd forint bevételt több mint 26 milliárd forinttal növelnék meg, míg a bírságbevételek 32 milliárdos előirányzatát 29 milliárddal. A környezetterhelési díjból származó bevételt 6 milliárddal emelnék, a 39 milliárd forintos cégautóadót pedig 25 milliárddal. Az állami osztalékbevételeket megkétszereznék.
Osztolykán Ágnes húszmilliárd forinttal gyarapítaná a felsőoktatás a támogatását, amit állami ingatlanértékesítésekből fedezne, úgy, hogy a kétmilliárdos bevétel helyett 22 milliárd érkezzen ebből. Így adna további 2,5 milliárd támogatást a szak- és felnőttképzésnek is.
Schiffer András korrupcióellenes feladatokra és antikorrupciós stratégia kidolgozására fordítana 400 millió forintot, amit a Miniszterelnökségtől és a közigazgatási tárcától venne el. Tizenegymilliárd forintot pedig azért adna a települési önkormányzatoknak, hogy szolgálati lakásokkal ösztönözzék tanárok, orvosok odaköltözését. Ennek érdekében elvenné az Országgyűlési Őrségre és a Ludovika felújítására szánt pénzt.
