Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A megállapodás pezsgést hozott, az értéktőzsdéken felszöktek az árfolyamok, a pénzpiacon estek az adósságválság által leginkább sújtott országok állampapírjainak hozamai.
A 10 éves lejáratú spanyol államkötvény hozama pénteken délelőtt 0,5 százalékponttal 6,43 százalékra esett, a felár 473 bázispontra csökkent a hasonló lejáratú német papír, a Bund hozama fölött.
A 10 éves futamidejű olasz kötvény hozama 38 bázisponttal 5,82 százalékra, a felár pedig 416 bázispontra csökkent.
A befektetők mindamellett óvatosak, és ahogy a részletek napvilágra kerülnek, várhatóan egyre óvatosabbak lesznek.
A Barclays bank elemzése szerint a csúcs "nem változtatta meg a játék képét". A spanyol bankok például csak akkor juthatnak tőkéhez, ha már megalakult az euróövezet egységes bankfelügyelete, ami csak az év vége felé várható. Pénteki értesülések arra utalnak, hogy már meg is kezdődött a határozatok felvizezése. Kiderült például az: Spanyolországra korlátozódik az a döntés, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM) felvett hitelek nem élveznek elsőbbséget, "senioritást". Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközről (EFSF) egyáltalán nem esik szók - írják a Barclays elemzésében.
Ez azért fontos, mert az EFSF a saját hitelezési szabályai szerint nem előre sorolt ("senior") hitelező, az ESM viszont igen. Vagyis ha a spanyolok az ESM-től kapnak hitelt, akkor baj esetén a magánhitelezőknek esetleg már nem jutott volna semmi. Ezért történt, hogy az uniós spanyol banktámogatás június eleji elvi bejelentése eddig inkább ártott a spanyol állampapírok piaci tekintélyének, semmint használt volna.
