"A legfontosabb az, hogy visszaálljon a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom - az IMF-fel, vagy anélkül. Ez maga után vonná a csődkockázati prémium mérséklődését, a hozamszintek csökkenését és a forint erősödését.

"A jelenlegi hozamszintek legalább 1,5-2 százalékpontot apadhatnának" - mondta az interjúban a volt jegybankelnök, aki szerint az egykulcsos adórendszer és a társasági adó első 500 millió forintján érvényesített adócsökkentés hatalmas lyukat ütött a költségvetésen, és ami még rosszabb, nem élénkítette a keresletet, nem fehérítette a gazdaságot és nem javította a versenyképességet, miközben a középosztályt sem erősítette.

Végel Dániel

Surányi György a negatívumok közül kiemelte, hogy a szektoradók csak tovább rontják a helyzetet, mert piac- és versenykorlátozó hatásúak, és hátráltatják a tőke hatékony felhasználását. Ezek összességében Surányi szerint mind rontják a növekedési esélyeket, és csökkentik az ország tőkevonzó képességét.

A héten dönthet a parlament a tranzakciós adóról, de a szakember szerint az egész rendszerről nem lehet megalapozott véleményt mondani, mivel naponta változik a bevételi keretszám. "Ami formálódik, attól tartok, sem a gazdaság szereplőinek bizalmát, sem a bankszektor szokásos működési keretét nem állítja helyre" - mondta a volt jegybankelnök.

Ugyanakkor Surányi György megerősítette egy néhány nappal ezelőtt, egy konferencián elmodott álláspontját. E szerint  nem kell siettetni az euró bevezetését, mert "a jelenlegi játékszabályok mellett jobb, ha addig, amíg nem zárkózunk fel reálgazdasági értelemben, kívül maradunk" - mondta a volt jegybankelnök.

Szerinte jó és rossz gazdaságpolitikára van példa az euróövezeten belül és kívül is. Csehország, Lengyelország, Svédország és Dánia azt mutatja, hogy felelős gazdaságpolitikával jó helyzetbe kerülhet egy ország az eurózónán kívül is.