A jövedelemadóztatás hazai rendszere fenntarthatatlan a volt jegybankelnök szerint, de nem elég az alacsonyabb keresetek terhelését csökkenteni. Az alacsony nyugdíjakat jelentősen emelni, az árkorlátozó intézkedéseket pedig kivezetni kellene.
A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint három éve is megszorítások voltak, csak nem így hívták őket. Kormányváltás esetén szerinte sokat lehetne spórolni a nemzeti konzultáción és a közmédián.
Célzottabbá kellene tenni a támogatást, és a lakáskínálat bővítésére is szükség lenne – veti föl az MNB korábbi elnöke a kormány új lakáshitelprogramjával kapcsolatban. Surányi György egyetemi tanárral a korábbi hasonló támogatások kockázatairól és kényszermegoldásairól is beszélgettünk.
A nyilvánvaló pénzügyi csőd felé meneteltünk – emlékszik vissza az 1995-ös stabilizációra Surányi György, az MNB akkori elnöke, aki a Bokros Lajos pénzügyminiszterrel együtt összeállított program egyik fő eredményének azt tartja, hogy az 1929–1933-as válság után ismét konvertibilis lett a magyar fizetőeszköz. Interjú.
Eljuthatott a magyar gazdaság a saját növekedési modelljének vége felé? Erről beszélgettek közgazdászok a Budapest Economic Forumon.
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG-nek írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.
Jelentős hatása van az árfolyamnak az inflációra – ismerték fel hirtelen az MNB fő elemzői. Habár az elmúlt években tétlenül nézték a leértékelődését, most azzal álltak elő, hogy a stabil forint jót tesz a gazdaságnak.
Ünneplendő a fordulat, írja szerzőnk, hogy a kormány, legalábbis úgy tűnik, bizonyos kérdésekben mostanság úgy jár el, ahogyan azt nem éppen a köreiből való szakemberek javasolják. Még akkor is, ha csupán annyi történt, hogy a kibiceket a jegybanki vezetők ezúttal nem oktatták ki, nem gyepálták és még csak be sem perelték, hanem szimplán használatba vették ötleteiket. Vélemény.
Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban. Ezt most kiegészítettük az azóta történt jelentős változások fényében, például mert az MNB 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatozását, ismét elválasztva azt az alapkamattól (igaz, közben kiderült, jövő kedden várhatóan ismét egy szintre hozza azokat). Surányi az eredeti interjúban a 7,75 százalékos alapkamatról határozottan állította: nem lesz elég a forint stabilizálásához. Ez azóta vastagon igazolódott.
Kínkeserves munka az infláció mögötti folyamatokat megállítani, de minél később teszik meg, annál nehezebb és fájdalmasabb lesz – állítja a volt jegybankelnök az e heti HVG-ben.
„Az inflációt könnyű előidézni, annál nehezebb megszüntetni” – idézte a tavaly októberben elhunyt Kornai Jánost Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke az akadémiai Stádium 28 kör szerdai fórumán a FUGA-ban. A megszüntetés nehézségeit taglalva Bod Péter Ákos – szintén egykori jegybankelnök – azt az aggályát fogalmazta meg, hogy Magyarországon az infláció hosszabb ideig tart majd, mint másutt.
A forint az ultra alacsony kamatok miatt került erős leértékelődő nyomás alá, az emelés késett és nem elégséges mértékű – kommentálja a jegybanki döntést Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
Az MNB kamatemelése jó irány, de késve jött és kevés, az infláció letöréséhez nem elég a jegybank, a kormányra is szükség van, az államadósság magas szintje pedig akkor okozhat bajt, ha rossz célra költik el a pénzt – erről is beszélt Surányi György a HVG-nek adott interjújában.
Kevesli a válságkezelést, az emberekre koncentrálna a cégek helyett a volt MNB-elnök.
Bokros Lajos annak idején ugyanarra volt a legbüszkébb, mint Surányi György: a piacról és a pénzről írt közös könyvükre. A HVG 1990 júniusában, tőzsdeelnöki kinevezése után készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Az MNB kétszeresen volt elnökét a rendszerváltás az akkor meg is szűnő Országos Tervhivatal államtitkáraként érte. A HVG 1989 júniusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Nem volna szabad olyan könnyedén átsiklani a forint leértékelődése felett, mint azt a Magyar Nemzeti Bank teszi és mint ami a kormányzati nyilatkozatokból kitetszik – figyelmeztet Surányi György egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a HVG-nek írt elemzésében.
Nem volna szabad olyan könnyedén átsiklani a forint leértékelődése felett, mint azt a Magyar Nemzeti Bank teszi, és mint ami a kormányzati nyilatkozatokból kitetszik – írja Surányi György a HVG hetilapban.
A jegybank a rendkívül laza monetáris politikával tudatosan gyengíti a forintot – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki nem lát „aranykort”, csak erősen prociklikus gazdaság- és monetáris politikát.
Jó lenne elkerülni a nemzeti valuták szétválasztását, akkor inkább jöjjön a helikopterpénz – reagál az IMF kutatóinak válságkezelő javaslatára Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a friss HVG-ben.
