Az uniós csatlakozási szerződésünkben foglaltak szerint kötelességünk konzultálni az Európai Központi Bankkal (EKB) minden, a jegybankot érintő törvénnyel kapcsolatban, és az MNB-re kivetni tervezett tranzakciós illeték pont ebbe a kategóriába esik - fejtette ki Róna Péter oxfordi közgazdász a Financial Times beyondbrics blogjának. A félig Angliában élő magyar közgazdász, aki a jegybank Felügyelő Bizottságának (FB) is tagja, kezdeményezte az FB rendkívüli ülésének összehívását is, hogy ezt a kérdést megtárgyalják.

Róna Péter szerint az Orbán-kormány bolondot csinál az EU-ból

Horváth Szabolcs

Mint ismeretes, a kormány a tranzakciós illetéket az MNB-re is kivetni tervezi, mintegy 100-120 milliárdos bevételt remélve ettől. Az ügy pikantériája ugyanakkor az, hogy a jegybank hiányát a kormányzatnak a következő évben pótolnia kell, így csak ideiglenes állami pluszbevételről beszélhetünk és így a 2014-es költségvetésben legalább 100 milliárdos lyuk keletkezhet.

Az illeték bevezetése, melyet az MNB-nél elhelyezett egynapos és kéthetes betétekre vetnének ki, Róna szerint közvetlenül sérti az Európai Bizottság egyik 2011-es direktíváját, mely szerint tilos a nemzeti bankokra tranzakciós adókat kivetni. A magyar kormány ebben az esetben viszont könnyű helyzetben van, mivel a direktívát az Egyesült Királyság minden bizonnyal megtorpedózza majd, még mielőtt az hatályba lépne.

A tranzakciós illeték jegybankra történő kiterjesztése Róna szerint azért is problémás, mivel közvetlen hatással van a monetáris politikára és összekapcsolja azt a fiskális politikával. "Ez eredendő bűn, mivel a modern makroökonómia ennek a két politikának a szétválasztásán nyugszik" - fejtette ki a közgazdász. Róna úgy véli, hogy a kormány már minden bizonnyal egyeztet az EKB-val ebben a kérdésben, de ha a tranzakciós illeték hatálya az MNB-re továbbra is érvényes marad, akkor szerinte nem sokáig tartózkodik majd nálunk a jövő héten Magyarországra érkező IMF-delegáció.