Az elmúlt két hétben tapasztalt extrém meleg hatalmas károkat okozott egyes szektorokban. Az idei kukoricatermés az optimálisnak számító 8 millió tonna fele lehet, vagy még annál is kevesebb, ami mintegy 200 milliárd forintos bevételkiesést jelent. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy emiatt közvetve az állattenyésztők is kárt szenvednek, hiszen a takarmányárak valószínűleg emelkednek 2013-ban, ami drágítja a tartási költségeket - mondta a hvg.hu kérdésére Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke.

Búzából Vancsura számításai szerint körülbelül egy millió tonnával kevesebbet vihetnek be a földekről a gazdák, mint optimális időjárás esetén. A bevételkiesést 50 és 70 milliárd forint közé lőtte be a GOSZ elnöke. A napraforgó betakarítása még odébb van, de már láthatóak a baljós jelek: száradnak el a növények levelei.

Zöldség-gyümölcs fronton a legnagyobb nehézséget az öntözés, illetve a kapcsolódó költségek megemelkedése jelenti – mondta a hvg.hu-nak Fodor Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, aki szerint tovább bonyolítja a gazdák helyzetét, hogy meglehetősen bürokratikus a vízhasználati engedélyek kiadása és anyagi erőforrások híján sok helyen az öntözőhálózat sincs megfelelően kiépítve.

 Az aszály már harmadik negyedéve tart

Az állattenyésztők között a baromfiszektorban okozta eddig a hőség a legnagyobb pusztítást. Hiába készültek a gazdák (tetőlocsolás, állományritkítás, vitamin-és ásványiaanyag kiegészítés), rengeteg szárnyas pusztult el hőstresszben, illetve az életben maradtaknak jelentősen mérséklődött a súlygyarapodásuk. „Az extrém meleg főleg a nagytestű pulykaállományokban okozott jelentős elhullásokat”. – mondta Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke a hvg.hu-nak, aki a teljes szektorban 8-900 milióra becsülte a veszteséget. Csorbai szerint  a szárnyashúsok ára a forróság következményeként akár 10-15 százalékkal is nőhet.

Napraforgótábla Orosházán. Elfordultak

MTI / Rosta Tibor

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint már az első negyedév GDP adatain megmutatkozott az aszályos időjárás. Tavaly szeptember és idén február között szinte alig esett, s a február végi havazás sem pótolta a csapadékhiányt.  - Az ágazatot az aszály lefelé nyomja, azonban nem nagyobb mértékben, mint az előző negyedévben. – Viszont az állattenyésztés pozitív irányt vett, annak ellenére, hogy a növénytermesztés megsínyli az extrém időjárási viszonyokat. Még nem tudni, hogy ezek hatásai mennyire jelennek meg a GDP adatokban. Ahogy azt sem, hogy a Masterfood és a Gallicoop több tízmilliárdos beruházásainak milyen hatásai lesznek a bruttó hazai termékre. – mondta Suppan.

A hűtés pörgeti a villanyórát

A hőség miatt jóval több áramot is fogyasztunk. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító  (MAVIR) a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy körülbelül négyezer háztartás egy évi fogyasztásának megfelelő mennyiséggel nőtt az extrém meleg napokon Magyarország villamos energia felhasználása. Ennek hátterében a légkondícionálógépek, valamint az egyéb hűtőberendezések „nagyüzemi” használata áll. Ez a fogyasztásban megjelenő többlet mintegy 12 millió kWh-t (kilowattórát)  tesz ki. A többletigény ráadásul pont akkor jelentkezik, amikor a a  Paksi Atomerőműnél a rendes nyári karbantartási munkálatokat – részleges üzemanyagcsere, kisebb javítások - végzik.

A reaktorok hűtővízigénye az alacsonyabb kapacitás miatt kisebb, víz pedig most bőven lenne a Dunában a hűtési feladatokra. A lakosság „hűtőfolyadék” szükséglete ellenben jócskán megemelkedett a forró napokon. Szederkényi Zita, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. kommunikációs szakembere arról tájékoztatott, termékeik értékesítése körülbelül 30 százalékkal ugrott meg az utóbbi két hétben.