Így adózik a sport és a sportoló

Az olimpiáról senkinek nem az adózás jut eszébe, de a versenysportolóknak, s azoknak, akik gyermekkoruktól a sportra teszik fel az életüket, érdemes tisztában lenni azzal, hogyan adóznak sportolóként szerzett jövedelmük után. Az Adózóna cikke ezeket a tudnivalókat foglalja össze, de az írásból az is kiderül, hogy ha egy cég például edzőtermet biztosít a dolgozói és családtagjai számára, és ott sportrendezvényeket szervez, a résztvevők számára a sporteszközök, berendezések ingyenes igénybevétele miatt nem kell adót fizetni.

Tévedések forintban

A kifizetőket (ilyenek például a foglalkoztatók) adó- és járulékelőleg-levonási kötelezettség terheli. Előfordulhat azonban, hogy a kifizető „téved” és ennek következtében kevesebb adót, járulékot von le, ilyen lehet az az eset, amikor például adómentesen vagy kedvezményes adózással juttat jövedelmet. Ilyenkor az adóhiányt a magánszemély terhére, a jogkövetkezményeket a kifizető terhére kell megállapítani. Ezen a területen téves adóhatósági gyakorlat alakult ki.

Tb-járulék - mikor nem kell befizetni?

Sokak számára nem egyértelmű, hogy kiegészítő tevékenység végzése esetén kell-e fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagyis 6390 forintot. Az Adózóna cikke konkrét példákon keresztül mutatja, mikor van fizetési kötelezettség, s mikor nem kell leróni ezt az összeget. Ha például valaki gyermekgondozási segélyben részesül, nem fizeti a havi 6390 forint járulékot. (Gyes alatt, a gyermek egyéves korától lehet munkát végezni, s ha ez a munkavégzés otthon történik, akkor korlátlan időben lehet dolgozni, egyéb esetben heti 30 órában lehet munkát vállalni.) Az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető nyugdíjasnak sincs fizetési kötelezettsége, ahogy a keresőképtelen nyugdíjas vállalkozónak sem. Nem csak a kiegészítő tevékenység esetén fordulhat azonban elő, hogy nem kell havi 6390 forintot fizetnünk. Az Adózóna csütörtöki cikke összegzi azokat a helyzeteket, amikor megúszhatjuk ennek az összegnek a befizetését.