Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Míg 1936-ban az Egyesült Államokban megépített Hoover-gát mindössze 49 millió dollárba (mai árfolyamon 825 millióba) került, addig az emberiség energiaéhsége több gigaprojekt megvalósítását is kikényszerítette. A CNNMoney összeállításában sorra veszik ezen beruházásokat, mely sok esetben alapjaiban változtatta meg egy-egy régió teljes tájképét, gazdasági berendezkedését és ökoszisztémáját is.
A teljes lista a következő, a legolcsóbb projekttől indulva: 10. a Három-szurdok gát Kínában (28 milliárd dollár), 9. a GLNG-projekt Ausztráliában (30 milliárd), 8. a Kearl-porjekt Kanadában (33 milliárd), 7. a Queensland Curtis LNG ugyancsak ausztráliai beruházás (34 milliárd), 6. a Wheatstone-projekt szintén Ausztráliában (35 milliárd). A top 5 közé tartozik az 5. Australian Pacific LNG beruházás 37 milliárd dollárért, 4. a Bovanenkovszkoje-projekt Oroszországban 41 milliárdért, 3. az Ichthys-projekt Ausztráliában (43 milliárd), 2. a Gorgon-projekt szintén Ausztráliában (57 milliárd) és végül az első helyen áll a Kashagan-beruházás 116 milliárd dollárért Kazahsztánban.
A fent említett beruházások döntő többsége fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) kitermelésére irányul, ugyanakkor a Három-szurdok gát Kínában például a vízenergia területén eszközölt hatalmas befektetéseket, melynek során falvak is áldozatul estek a gát és tározó felépítésének. Érdemes megjegyezni, hogy a gigaprojektek között az LNG, vagyis a cseppfolyósított gázzal kapcsolatos beruházások vannak felfutóban.
