Július végén 55,6 százaléka teljesült az éves kiadásoknak a 2012-es költségvetési törvényben rögzítettekhez képest. Ez némileg kedvezőbb, mint a tavalyi 59 százalékos adat volt, azaz időarányosan mindenképpen tarthatónak látszik a költségvetés kiadási oldala. A tervezett cél teljesülésének ugyanakkor van egy nagyon komoly feltétele, mégpedig a 458 milliárd forintos tartalékhoz nem szabad hozzányúlni.

Így, ha nem is a tervezett 2,5 százalékos, hanem annál valamivel nagyobb, de még mindig az EU-s 3 százalékos küszöb alatti, azaz 2,8-2,9 százalékos hiánnyal számol erre az évre a Policiy Agenda. Ez pedig, egy hiteles 2013-as költségvetés elfogadása esetén lehetőséget ad arra, hogy kikerüljünk az EU-ban Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárásból. A hiteles jövő évi költségvetéstől azonban egyelőre távol vagyunk.

Elszaladnak a kamatkiadások

A költségvetés kiadásai között a jelentősebb problémát a kamatkiadások növekedése jelenti. A Policy Agenda számításai alapján kb. 150-160 milliárd forinttal is meghaladhatják a kamatkiadások az eredeti tervben rögzítetteket. Ez például a tavalyi évhez képest 10 százalékos növekedést jelent, amely a csökkenő államadósság szintje mellett - amelyet kedvezőbb árfolyam is segít - azt mutatja, hogy a fizetendő kamatok növekedése jobban terheli a költségvetést, mint az elmúlt években. Amennyiben az IMF tárgyalások megakadnának – és ennek esélye változatlanul  magas – akkor a most kedvező kamatcsökkenési tendencia megfordulhat, és további súlyos milliárdokkal terhelheti meg a büdzsét.

A költségvetés egészségügyi alapjában a gyógyszer ártámogatás és a gyógyászati segédeszközök területén várhatóan 50 milliárd forinttal többet költ az állam, mint a kormány tervezte. Ugyancsak problémát jelenthet, hogy mintegy 10 milliárd forinttal meghaladják a munkanélkülieknek járó juttatásokra fordított kiadások az eredeti tervet. Ennek magyarázata, hogy a tervekhez képest nem sikerült érdemben növelni a foglalkoztatottak számát, így – a korábbinál szigorúbb feltételek ellenére is - több munkanélküli kap ellátást, mint azt tavaly év végén gondolta a kabinet.

A bevételi oldalt változatlanul sújtja a válság

A költségvetés bevételi oldalán jelentős feszültségek vannak. A gazdálkodó szervezetektől 1400 milliárd forintos bevételt terveztek az idei költségvetésben. Ennek július végéig 38 százaléka folyt be, amely lényegesen elmarad a tavalyi 50,4 százalékos mértéktől. Ezt némileg javítja majd, hogy a pénzügyi szervezetek tervezett különadójának még csak töredékrésze érkezett meg, de így is jelentősen felültervezettek a várakozások a társasági adó, az eva, a cégautó-adó és a játékadó területén. A jelenlegi szabályok, és az előző évek trendjei alapján készített becslés szerint a Policy Agenda arra számít, hogy ezeken a területeken 150 milliárd forintos bevételkiesés keletkezik az eredeti tervekkel szemben.

A kutatóintézet ugyancsak problémákat lát az általános forgalmi adóból (áfa) és a személyi jövedelemadóból (szja) tervezett bevételekkel. Miután a kormány terveivel ellentétben nem nőnek jelentősen a bérek, főleg a nettó pozíciót tekintve, ezért többlet a belső fogyasztásban sem jelenik meg. Áfából 2011-ben 2200 milliárd forint lett a tényleges bevétel (ez több mint 200 milliárd forinttal lett alacsonyabb, mint a kormány terv-száma volt). A 25 százalék-os ÁFA kulcsának 27 százalék-ra történt emelése és a kiugró infláció ellenére 2600 milliárd forintot tartunk elképzelhetőnek az eddigi tény-számok alapján, amely nagyságrendileg ebben az évben is mintegy 200 milliárd forinttal lesz kisebb a tervezetnél.

Az szja-ból befolyó bevételekkel is problémák lesznek és az átalakított adórendszer ellenére sem éri majd el a kívánt összeget a büdzsé,  mintegy 80 milliárd forintos lyukkal számolhatunk.

Vannak veszélyek

A költségvetésnek több területe is van, ahol még mindig nehezen lehet megbecsülni a várható teljesülést. Ezek közül az EU-tól származó egyéb bevételek, és az egyes fejezetek kiadásai (pl. minisztériumok és háttérintézményeik költései) kapcsán lehet akár 60-70 milliárd forintos túlköltekezés. Ugyanakkor ezen a területen a kormány jelentős mozgástérrel rendelkezik, azaz – rendeleti úton -  jobban képes befolyásolni a folyamatokat, mint az adóbevételek esetén.

A hiánycél teljesüléséhez így a tartalékok zárolása mellett a tárcák feszes gazdálkodására is szükség van. Azaz a pénzügyi kormányzatnak továbbra is ellent kell állnia a politika, főleg a kormánypárti frakciók felől érkező nyomásnak, amelyek rövidtávú politikai haszon érdekében növelnék a kiadásaikat a költségvetés terhére.

Különös nehézséget jelent az ez évi GDP alakulása. Az érthetetlenül optimistán tervezett növekedés nem következett be, sőt kemény recesszióba fordult a magyar gazdaság. Így a költségvetésben nélkülözhetetlen az eddigi szigorú intézményi gazdálkodás fenntartása, ez pedig egyértelműen társadalmi feszültségek elmélyüléséhez vezet.  A további évekre pedig jelentősebb veszélyeket jeleznek az ez évi folyamatok a költségvetési hiány elképzelt folyamatos szűkítésében is. Amennyiben a kormányzati szigor teljesül, akkor a némely területen jelentkező többletbevételek, valamint a jelentős tartalék ellensúlyozza a vártnál kisebb bevételeket és nagyobb kiadásokat.