Nem dobta vissza Matolcsy leckéjét a Költségvetési Tanács
A korábbi értesülésekkel ellentétben a Költségvetési Tanács nem küldte vissza a Nemzetgazdasági Minisztérium hatástanulmányait, melyeket a jövő évi büdzséhez kellett elkészítenie a tárcának. Az viszont korántsem biztos, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumokat, ha nem talál bennük kivetnivalót. A költségvetési lyuk mérete alapján ez utóbbit nehéz elképzelni.
Nem dobta vissza a Költségvetési Tanács (KT) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiegészítő számításait azokról az új intézkedésekről, amelyek július elején kerültek be a 2013-as költségvetésbe, közvetlenül a büdzsé sarokszámainak parlamenti szavazása előtt - mondta a hvg.hu-nak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
Az LMP múlt héten arról számolt be, hogy információi szerint azért nem hozták nyilvánosságra az NGM a jövő évi büdzsét megalapozó anyagait, mert „a Költségvetési Tanács az átadott hatástanulmányokat - valószínűleg minőségi okok miatt - nem fogadta el, hanem átdolgozásra visszaadta Matolcsy minisztériumának”. Kovács Árpád szerint azonban ez félreértés. A tanács és az NGM apparátusa között számos konzultáció volt, de a testület befogadta a minisztérium számításait, és jelenleg vizsgálja azokat. A félreértésre az adhatott okot, hogy a tanács és a kormány eltérően látja a 2012-es és a 2013-as gazdasági növekedést, és a hiány várható alakulását - mondta a KT elnöke.
Nagy a lyuk
Az NGM-nek elsősorban azt kellett augusztus 20-ig számításokkal alátámasztania, hogyan foltozza be azt a költségvetési lyukat, amely a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv és egyéb adóváltoztatások miatt keletkezett a büdzsében.
A Költségvetési Tanács a kiegészítő információk kérésekor nem részletezte, mekkora lyukat lát a költségvetésben. Ugyanakkor elemzők szerint ez 500-600 milliárd forintra is rúghat, és sajtóértesülések szerint a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság júliusban Budapesten tárgyaló delegációja is ekkora többlethiányt látott a büdzsében. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési deficit az eredeti 2,2 százalékos GDP-arányos tervhez képest 4,2 százalékig is ugorhat, amit valószínűleg sem a piac, sem a nemzetközi szervezetek nem tolerálnának.
Informális büdzsé-tervezgetés
Nem valószínű, hogy hamar megtudjuk, hogyan foltozza be a lyukat a kormány. Bár a KT nyílt levélben szólította fel az NGM-et a pótlásra, a tárca mindeddig csak a háttérben kommunikál a tanáccsal. A Költségvetési Tanács részéről nem lenne akadálya a számítások közzétételének, de döntse el a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy ezeket nyilvánosságra hozza-e, hiszen az ő munkaanyagai – mondta Kovács Árpád. A KT elnöke hozzátette, hogy az is megtörténhet, hogy a tanács is beszámol majd a büdzsét megalapozó számításokról, amennyiben olyan határozatot hoz, amelyben kiegészítő javaslatokat tesz a kormánynak. Ha viszont a minisztérium hatástanulmányait megalapozottnak találja, akkor nem tesz javaslatokat és a számításokról sem számol be a nyilvánosságnak – tette hozzá.
Kovács Árpád nem konkretizálta azt sem, hogy az NGM új anyagainak vizsgálatát mikor fejezik be, mint mondta, a költségvetés elfogadásáig biztosan. A KT vezetője egyébként a napokban találkozik a tanács másik két tagjával, Simor Andrással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével. Ha az NGM megalapozó számításairól nem is születik állásfoglalás, egy tanácsi vélemény még biztosan lesz a 2013-as költségvetésről, ugyanis közvetlenül a zárószavazás előtt meg kell állapítania, hogy a büdzsé megfelel-e az államadósság szabálynak vagy nem. Erre elvileg szeptember 23-ig kerülhet sor, júniusban ugyanis Matolcsy György azt ígérte, eddig az időpontig igyekeznek elfogadni a büdzsét.
Sok pénz kellene a munkaakcióhoz
A parlament július 12-én rögzítette a jövő évi költségvetés bevételi és a kiadási főösszegét, a hiányt, valamint döntött az első körös módosítókról. A Költségvetési Tanács július közepén azért kért további információkat és hatástanulmányokat Matolcsy Györgytől, mert a benyújtott tervezethez képest - amit a KT eredetileg véleményezett - a parlament számos, a bevételi és kiadási oldalt, valamint az adórendszert jelentős mértékben módosító javaslatot fogadott el. A bevételek közel 284 milliárd, a kiadások pedig 260 milliárd forinttal nagyobbak lettek, mint a büdzsé benyújtásakor tervezte a kormány. A legfontosabb változás a munkahelyvédelmi akcióterv beépítése volt a büdzsébe, anélkül, hogy a kapcsolódó törvények tárgyalásába egyáltalán belekezdett volna az Országgyűlés. A Költségvetési Tanács ebbe az akciótervbe és annak bevételoldali megalapozásába kötött bele, elsősorban a munkáltatói járulékterhek csökkentésével, a kisadózók tételes adójával, valamint a kisvállalati adó bevezetésével kapcsolatban támadtak kételyei.
A kormány azzal számolt, hogy az akcióterv közvetlen hatására a költségvetés eredményszemléletű egyenlege 300 milliárd forinttal, pénzforgalmi szemléletű egyenlege 280 milliárd forinttal romolhat. A munkáltatók szociális hozzájárulási adókedvezménye (tavalyig munkáltatók társadalombiztosítási járuléka) miatt nagyságrendileg 130 milliárd forinttal csökkennek a költségvetés bevételei a kormányzati tervek szerint. A kisadózók tételes adójának beveztése összes hatását tekintve közel 40 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet a büdzsének a jelenlegi rendszerhez képest. Emellett a kormány arra számít, hogy az egyszerűsített vállalkozási adóbevételekből (EVA) is kiesik majd 48 milliárd forint a kedvezőbb alternatívát jelentő új adónemek miatt. A szintén jövőre tervezett kisvállalati adó bevezetése összességében 93 milliárd forintba kerülhet.
Bevételek optimizmusból
A kiadásnövekedés fedezeteként a költségvetés bevételi oldalán meglehetősen optimista ötleteket sorakoztatott fel a kormány, hatástanulmányok nélkül. Arra számít például, hogy a munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhető kedvező makrogazdasági hatások összességében közel 40 milliárd forinttal, a GDP 0,15 százalékával javítják majd a költségvetés egyenlegét.
| Féktelen növekedési várakozások |
A kormány eleve túlzott növekedési várakozásra, 1,6 százalékos GDP-növekedésre alapozta a 2013-as büdzsét, miközben az Európai Bizottság csak 1 százalékos növekedést valószínűsít Magyarországon, az Európai Befektetési és Újjáépítési Bank pedig még ennél is kevesebbet (0,4 százalék). Ennek ellenére Matolcsy György annyira bízik a munkahelyvédelmi akcióterv sikerében, hogy a terv bejelentésekor a kormány növekedési várakozását tovább emelte 2 százalékra (papíron viszont maradt az eredeti növekedési szám). |
Emellett az adóelkerülés és a szürkegazdaság visszaszorulására, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javulására is épít a kormány, nem kis mértékben: a gazdaság fehérítése érdekében tett lépések összességében 162,6 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét, amelyből a legnagyobb rész az áfa bevétel emelkedésénél jelentkezik (utóbbi közel 100 milliárd forint lesz). Az áfabevételek növelgetése egyébként a kormány és a kormánypárt állandó "joker"-e. Lényege, hogy a várható áfabevétel növelésével „teremtenek” fedezetet a költségvetési kiadásnövelésre. A Költségvetési Tanács az adóbeszedés hatékonyságának javulására külön kitér július közepén kiadott határozatában, és hangsúlyozza, hogy az ezt alátámasztó tervek nem ismertek. Vagyis elvileg az NGM-nek be kellett nyújtania egy olyan hatástanulmányt is, amellyel igazolja várakozását.
A tranzakciós adó nem megalapozott
Az NGM-nek hatástanulmányt kellett benyújtania az átalakított pénzügyi tranzakciós illetékről is, ugyanis a Költségvetési Tanács azt sem látta megalapozottnak. A tranzakciós adót nem sokkal a költségvetési főszámok elfogadása előtt úgy alakította át a kormány, hogy a közterhet kiterjesztette a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és a Magyar Államkincstárra (MÁK) is. Ezzel lényegében az állam egyik zsebéből a másikba pakolná a pénzt (költségvetési trükk), a kormány pedig szeretné, ha a világ ezt valódi többletpénznek hinné. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank megadóztatása az alaptörvény számos pontján elhasalhat az Alkotmánybíróságon, vagy Brüsszelben az uniós jog megsértése miatt (az Európai Központi Bank már jelezte is, hogy nem EU-kompatibilis az ötlet). Emellett az is elképzelhető, hogy az Eurostat nem tekintené tényleges bevételnek a jegybanktól beszedett összeget.
Így esélyes, hogy az MNB végül kiesik az adó hatálya alól, ami viszont azt jelentené, hogy a kormánynak pótolnia kell valahonnan azt 110 milliárd forintot, amit a jegybanktól várt. Ez szakértők szerint az egy ezrelékes tranzakciós adókulcs emelését is magával hozhatja. Mindemellett további problémát jelenthet az is, hogy a kormány előzetesen nem vizsgálta, hogyan hat majd a vállalatokra a pénzmozgásaik megadóztatása. Az adó első változata szakértők szerint katasztrofális pénzkimenekítéssel járt volna, ezért a kabinet 6 ezer forintban maximálta az adó összegét tranzakciónként. Kérdés, hogy ezzel a vállalatok elégedettek lesznek-e, hiszen egyes banki szakemberek szerint legfeljebb 500-1000 forintos maximális adóterhet tűrnének el tranzakciónként.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
