szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A korábbi értesülésekkel ellentétben a Költségvetési Tanács nem küldte vissza a Nemzetgazdasági Minisztérium hatástanulmányait, melyeket a jövő évi büdzséhez kellett elkészítenie a tárcának. Az viszont korántsem biztos, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumokat, ha nem talál bennük kivetnivalót. A költségvetési lyuk mérete alapján ez utóbbit nehéz elképzelni.

Nem dobta vissza a Költségvetési Tanács (KT) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiegészítő számításait azokról az új intézkedésekről, amelyek július elején kerültek be a 2013-as költségvetésbe, közvetlenül a büdzsé sarokszámainak parlamenti szavazása előtt - mondta a hvg.hu-nak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Az LMP múlt héten arról számolt be, hogy információi szerint azért nem hozták nyilvánosságra az NGM a jövő évi büdzsét megalapozó anyagait, mert „a Költségvetési Tanács az átadott hatástanulmányokat - valószínűleg minőségi okok miatt - nem fogadta el, hanem átdolgozásra visszaadta Matolcsy minisztériumának”. Kovács Árpád szerint azonban ez félreértés. A tanács és az NGM apparátusa között számos konzultáció volt, de a testület befogadta a minisztérium számításait, és jelenleg vizsgálja azokat. A félreértésre az adhatott okot, hogy a tanács és a kormány eltérően látja a 2012-es és a 2013-as gazdasági növekedést, és a hiány várható alakulását - mondta a KT elnöke.

Nagy a lyuk

Az NGM-nek elsősorban azt kellett augusztus 20-ig számításokkal alátámasztania, hogyan foltozza be azt a költségvetési lyukat, amely a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv és egyéb adóváltoztatások miatt keletkezett a büdzsében.

A Költségvetési Tanács
©

A Költségvetési Tanács a kiegészítő információk  kérésekor nem részletezte, mekkora lyukat lát a költségvetésben. Ugyanakkor elemzők szerint ez 500-600 milliárd forintra is rúghat, és sajtóértesülések szerint a Nemzetközi Valutaalap, illetve az  Európai Bizottság júliusban Budapesten tárgyaló delegációja is ekkora többlethiányt látott a büdzsében. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési deficit az eredeti 2,2 százalékos GDP-arányos tervhez képest 4,2 százalékig is ugorhat, amit valószínűleg sem a piac, sem a nemzetközi szervezetek nem tolerálnának.

Informális büdzsé-tervezgetés

Nem valószínű, hogy hamar megtudjuk, hogyan foltozza be a lyukat a kormány. Bár a KT nyílt levélben szólította fel az NGM-et a pótlásra, a tárca mindeddig csak a háttérben kommunikál a tanáccsal. A Költségvetési Tanács részéről nem lenne akadálya a számítások közzétételének, de döntse el a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy ezeket nyilvánosságra hozza-e, hiszen az ő munkaanyagai – mondta Kovács Árpád. A KT elnöke hozzátette, hogy az is megtörténhet, hogy a tanács is beszámol majd a büdzsét megalapozó számításokról, amennyiben olyan határozatot hoz, amelyben kiegészítő javaslatokat tesz a kormánynak. Ha viszont a minisztérium hatástanulmányait megalapozottnak találja, akkor nem tesz javaslatokat és a számításokról sem számol be a nyilvánosságnak – tette hozzá.

Kovács Árpád nem konkretizálta azt sem, hogy az NGM új anyagainak vizsgálatát mikor fejezik be, mint mondta, a költségvetés elfogadásáig biztosan. A KT vezetője egyébként  a napokban találkozik a tanács másik két tagjával, Simor Andrással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével. Ha az NGM megalapozó számításairól nem is születik állásfoglalás, egy tanácsi vélemény még biztosan lesz a 2013-as költségvetésről, ugyanis közvetlenül a zárószavazás előtt meg kell állapítania, hogy a büdzsé megfelel-e az államadósság szabálynak vagy nem. Erre elvileg szeptember 23-ig kerülhet sor, júniusban ugyanis Matolcsy György azt ígérte, eddig az időpontig igyekeznek elfogadni a büdzsét.  

Sok pénz kellene a munkaakcióhoz

A parlament július 12-én rögzítette a jövő évi költségvetés bevételi és a kiadási főösszegét, a hiányt, valamint döntött az első körös módosítókról. A Költségvetési Tanács július közepén azért kért további információkat és hatástanulmányokat Matolcsy Györgytől, mert a benyújtott tervezethez képest - amit a KT eredetileg véleményezett - a parlament számos, a bevételi és kiadási oldalt, valamint az adórendszert jelentős mértékben módosító javaslatot fogadott el. A bevételek közel 284 milliárd, a kiadások pedig 260 milliárd forinttal nagyobbak lettek, mint a büdzsé benyújtásakor tervezte a kormány. A legfontosabb változás a munkahelyvédelmi akcióterv beépítése volt a büdzsébe, anélkül, hogy a kapcsolódó törvények tárgyalásába egyáltalán belekezdett volna az Országgyűlés. A Költségvetési Tanács ebbe az akciótervbe és annak bevételoldali megalapozásába kötött bele, elsősorban a munkáltatói járulékterhek csökkentésével, a kisadózók tételes adójával, valamint a kisvállalati adó bevezetésével kapcsolatban támadtak kételyei.

Kovács Árpád és Matolcsy György a parlament pleáris ülésén
©

A kormány azzal számolt, hogy az akcióterv közvetlen hatására a költségvetés eredményszemléletű egyenlege 300 milliárd forinttal, pénzforgalmi szemléletű egyenlege 280 milliárd forinttal romolhat. A munkáltatók szociális hozzájárulási adókedvezménye (tavalyig munkáltatók társadalombiztosítási járuléka) miatt nagyságrendileg 130 milliárd forinttal csökkennek a költségvetés bevételei a kormányzati tervek szerint. A kisadózók tételes adójának beveztése összes hatását tekintve közel 40 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet a büdzsének a jelenlegi rendszerhez képest. Emellett a kormány arra számít, hogy az egyszerűsített vállalkozási adóbevételekből (EVA) is kiesik majd 48 milliárd forint a kedvezőbb alternatívát jelentő új adónemek miatt. A szintén jövőre tervezett kisvállalati adó bevezetése összességében 93 milliárd forintba kerülhet.

Bevételek optimizmusból

A kiadásnövekedés fedezeteként a költségvetés bevételi oldalán meglehetősen optimista ötleteket sorakoztatott fel a kormány, hatástanulmányok nélkül. Arra számít például, hogy a munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhető kedvező makrogazdasági hatások összességében közel 40 milliárd forinttal, a GDP 0,15 százalékával javítják majd a költségvetés egyenlegét.

Féktelen növekedési várakozások

A kormány eleve túlzott növekedési várakozásra, 1,6 százalékos GDP-növekedésre alapozta a 2013-as büdzsét, miközben az Európai Bizottság csak 1 százalékos növekedést valószínűsít Magyarországon, az Európai Befektetési és Újjáépítési Bank pedig még ennél is kevesebbet (0,4 százalék). Ennek ellenére Matolcsy György annyira bízik a munkahelyvédelmi akcióterv sikerében, hogy a terv bejelentésekor a kormány növekedési várakozását tovább emelte 2 százalékra (papíron viszont maradt az eredeti növekedési szám).

Emellett az adóelkerülés és a szürkegazdaság visszaszorulására, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javulására is épít a kormány, nem kis mértékben: a gazdaság fehérítése érdekében tett lépések összességében 162,6 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét, amelyből a legnagyobb rész az áfa bevétel emelkedésénél jelentkezik (utóbbi közel 100 milliárd forint lesz). Az áfabevételek növelgetése egyébként a kormány és a kormánypárt állandó "joker"-e. Lényege, hogy a várható áfabevétel növelésével „teremtenek” fedezetet  a költségvetési kiadásnövelésre. A Költségvetési Tanács az adóbeszedés hatékonyságának javulására külön kitér július közepén kiadott határozatában, és hangsúlyozza, hogy az ezt alátámasztó tervek nem ismertek. Vagyis elvileg az NGM-nek be kellett nyújtania egy olyan hatástanulmányt is, amellyel igazolja várakozását.  

A tranzakciós adó nem megalapozott

Az NGM-nek hatástanulmányt kellett benyújtania az átalakított pénzügyi tranzakciós illetékről is, ugyanis a  Költségvetési Tanács azt sem látta megalapozottnak. A tranzakciós adót nem sokkal a költségvetési főszámok elfogadása előtt úgy alakította át a kormány, hogy a közterhet kiterjesztette a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és a Magyar Államkincstárra (MÁK) is. Ezzel lényegében az állam egyik zsebéből a másikba pakolná a pénzt (költségvetési trükk), a kormány pedig szeretné, ha a világ ezt valódi többletpénznek hinné. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank megadóztatása az alaptörvény számos pontján elhasalhat az Alkotmánybíróságon, vagy Brüsszelben az uniós jog megsértése miatt (az Európai Központi Bank már jelezte is, hogy nem EU-kompatibilis az ötlet). Emellett az is elképzelhető, hogy az Eurostat nem tekintené tényleges bevételnek a jegybanktól beszedett összeget.

Így esélyes, hogy az MNB végül kiesik az adó hatálya alól, ami viszont azt jelentené, hogy a kormánynak pótolnia kell valahonnan azt 110 milliárd forintot, amit a jegybanktól várt. Ez szakértők szerint az egy ezrelékes tranzakciós adókulcs emelését is magával hozhatja. Mindemellett további problémát jelenthet az is, hogy a kormány előzetesen nem vizsgálta, hogyan hat majd a vállalatokra a pénzmozgásaik megadóztatása. Az adó első változata szakértők szerint katasztrofális pénzkimenekítéssel járt volna, ezért a kabinet 6 ezer forintban maximálta az adó összegét tranzakciónként. Kérdés, hogy ezzel a vállalatok elégedettek lesznek-e, hiszen egyes banki szakemberek szerint legfeljebb 500-1000 forintos maximális adóterhet tűrnének el tranzakciónként.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Máris felfüggesztették Nicolas Sarkozy korrupciós perét

Máris felfüggesztették Nicolas Sarkozy korrupciós perét

Hogyan vásároljunk igazán jutányos áron?

Hogyan vásároljunk igazán jutányos áron?

Csak koronavírus ellen beoltott utasokat fogad a Qantas a nemzetközi járatain

Csak koronavírus ellen beoltott utasokat fogad a Qantas a nemzetközi járatain