Néhány napja ismét szokatlan, unortodox elképzelések láttak napvilágot a különböző hírportálokon. A hírek szokatlansága abban áll, hogy az eddig már ismert, a munkaadókra irányuló munkahelyvédelmi eszközök mellett, új lehetséges eszközként merült fel, hogy csökkenteni kellene a munkavállalók járulékterheit. Mennyiben segítheti a munkahely megőrzését az, ha csökken a biztosított által fizetendő egyéni járulék? Első ránézésre a dolog elég bizarrnak tűnik, hiszen nem nagyon látható be, hogy mennyiben jelenthet előnyt a munkaadó számára az, ha a kevesebb járulékfizetés miatt a dolgozónak nagyobb lesz a nettó jövedelme. Az Adózóna cikke ezzel a kérdéssel foglalkozik.

Nem sokat tehet az elkövetkező napokban az a mérlegképes könyvelő, aki nem tudja igazolni, hogy részt vett kötelező továbbképzésen 2012-ben, s esetleg kimentési kérelemmel sem élhet, mert dolgozott az érintett időszakban. Hogyan zajlott mindez az elmúlt években? Valóban rendhagyó helyzetre figyelmeztet az adóügyi államtitkár napokban adott interjúja? Az Adózóna cikkéből kiderül, milyen tervei vannak a minisztériumnak jövőre.

Nemrégiben „gépről-gépre” járt egy elektronikus levél, melyben egy vállalkozó arról panaszkodott, hogy az adóhatóság az ügyvezető biztosítottként történő bejelentésének elmulasztása miatt több cégét több millió forintra megbírságolta. A hír lehetne akár igaz is, hiszen valós szituáción alapul. Az Adózóna számba vette, mire kell figyelni, s kiket, miért bírságolhat a hatóság.

Az adózási portál bemutatja a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra való jogosultságát meghatározó úgynevezett komplex minősítési eljárását is. A cikk rámutat, különös jelentősége van annak, hogy az igénylő megbetegedését, betegségét, kivizsgálását, gyógykezelését, orvosi rehabilitációját igazoló valamennyi orvosi dokumentációt beszerezze.