Drogot osztana az EKB?

Nem szabad lebecsülnünk annak a veszélyét, hogy az Európai Központi Bank (EKB) finanszírozási segítsége ugyanúgy függővé tehet, mint a drog - nyilatkozta Jens Weidmann, a német jegybank, vagyis a Bundesbank elnöke a Der Spiegelnek. Joób Kristóf elemző a tagokvagyunk blog bejegyzésében az EKB kötvényvásárló akcióinak hatásait vizsgálta meg közelebbről.

A Bundesbank elnöke ma már gyakorlatilag egyszemélyes ellenzékként kritizálja az EKB elnökét, Mario Draghit, mivel szerinte az intézkedés gyakorlatilag a közös eurókötvények megvalósítását jelenti, más eszközökkel. Ez azt jelentené, hogy a kétes értékű állampapírok kockázatán az összes tagállam osztozna az EKB-n keresztül. Az ellenzők szerint ez tabudöntés lenne, mivel átlépnék a fiskális és monetáris politika közti határt, és az EKB azt veszélyeztetné legfőképp, aminek a megőrzésére létrehozták (árstabilitás). Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy bár az EKB már eddig is többször vásárolta a megroggyant helyzetű déli államok állampapírjait (211 milliárd euró értékben), de ezeknek az akcióknak a piaci hatása hamar elenyészett.

A fenti kockázatok már eddig is ismertek voltak, az viszont új fejlemény, hogy az ellenzők tábora mára már csak egy személyre, a Bundesbank elnökére olvadt. Weidmann gyakorlatilag utolsó mohikánként köti az ebet a karóhoz, a monetáris szigort korábban támogató északi országok és még saját kancellárja is kihátrálóban van mögüle. Merkel egyelőre még lebeszélte Weidmannt, hogy a Bundesbank éléről távozzon, ám kérdéses lehet, hogy az egyre nagyobb ellenszélben meddig bírja még a német jegybankár, mivel Merkel is komolyan támogatja Draghi terveit.

"Úgy tűnik, a kancellár kifogyott az eszközökből, és úgy ítéli meg, a kötvényvásárlás engedélyezésén kívül nem nagyon maradt más választása annak érdekében, hogy stabilizálja az euróövezetet" - írja Joób. Egy újabb, még nagyobb mentőcsomagot Merkel nem tudna keresztülvinni politikailag, azt azonban mindenáron szeretné elkerülni, hogy a közös valutazóna szétessen.