Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A német üzleti lap szerint az még nem tisztázott, hogy pontosan mekkora rész hárul Németországra a hétéves pénzügyi keretből, azt azonban a berlini vezetés már elfogadta, hogy növelni kell befizetéseit. A legutóbbi, 2010-es adatok szerint Németország 23,8 milliárd euróval járult hozzá a közös kiadásokhoz, ami 9,2 milliárd euróval meghaladta az uniós alapokból szerzett források összértékét. Németország így az első számú nettó befizető volt. A második Nagy-Britannia, a harmadik Franciaország volt.
Az új hétéves keretköltségvetésről szóló tárgyalások most érkeznek az éles szakaszba - írta a Handelsblatt. Az egyeztetések várhatóan novemberben a legfelsőbb szinten folytatódnak majd egy külön e célból összehívott uniós csúcsértekezleten. Az Európai Bizottság (EB) javaslata szerint 1.033 milliárd euró nagyságú költségvetést kell összeállítani a következő hétéves időszakra. A legnagyobb nettő befizetők - az első három mellett például Hollandia és Olaszország - azt próbálják elérni, hogy legkevesebb 100 milliárd euróval csökkenjen ez az összeg.
A Handelsblatt szerint a korábban csaknem teljesen megrekedt tárgyalási folyamat elmozdult a holtpontról. Kompromisszumkészséget mutat az EB is, miután belátta, hogy az eredeti, 2011 júliusában előterjesztett javaslatát nem sikerül maradéktalanul elfogadtatni.
Magyar szempontból a kohéziós politika alakulása - az unió belső felzárkóztatási rendszere - az egyik legfontosabb kérdés. A bizottsági javaslat az erre a célra fordítandó források 20 százalékos csökkentését irányozza elő. Magyarország ezt elutasítja. A legnagyobb nettó befizető Németország mindenekelőtt a források hatékonyabb és átláthatóbb felhasználását szorgalmazza. A Handelsblatt szerint Berlin egyebek között javasolja, hogy a támogatásra kiszemelt projektek utólagos ellenőrzését egészítsék ki előzetes vizsgálatokkal.
