Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az elnök pénteken, egy energetikai és környezetvédelmi konferencián jelentette be, hogy - választási ígéretének megfelelően - leállítja a francia-német határ közelében lévő, 1977-ben üzembe helyezett atomerőművet. Hollande a választási kampányában megígérte, hogy a francia energiaellátásában az atomenergia jelenlegi 75 százalékos arányát 2025-re 50 százalékra csökkenti. A Journal du Dimanche vasárnapi lap forrás megjelölése nélkül írta, hogy az EDF több mint 2 milliárd eurónyi kártérítést kér a leállítás miatt kimaradó nyereség és az erőmű élettartamának meghosszabbítását célzó beruházások ellentételezéseként.
Az EDF azonban már vasárnap cáfolta a médiaértesülést. A vállalat szóvivője a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy "az EDF semmilyen kérést nem fogalmazott meg". Németországi energiaipari vállalatok több milliárd eurónyi kártérítést kérnek számon a német államon, amiért Angela Merkel kancellár a 2011. évi fukusimai atomerőmű-baleset után bejelentette, 2022-ig valamennyi német atomerőművet leállítják.
A három atomerőmű-üzemeltető, a német E.On és RWE, illetve a svéd Vattenfall a német alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Utóbbi illetékes választottbíróság megállapítását kérte a Világbankhoz tartozó Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjától (ICSID).
