Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Luis de Guindos szerint a spanyol bankrendszer átvilágításával május végén megbízott Oliver Wyman tanácsadó cég arra jut majd, hogy az ágazatnak körülbelül 60 milliárd eurónyi külső támogatásra van szüksége. Ez nagyjából ugyanannyi, mint amire a tanácsadó júniusban jutott előzetes számítások alapján. A végleges jelentést jövő hét végén ismerteti az Oliver Wyman.
A spanyol pénzügyminiszter hétvégén arról is beszélt, hogy a kormány egyik legfontosabb célja az államháztartási hiány csökkentésének elérése, amit tartalmaz majd a jövő héten nyilvánosságra kerülő 2013. évi költségvetési tervezet is.
A spanyol kormánynak az az álláspontja, hogy inkább az Európai Központi Bank (EKB) új kötvényvásárlási programjának támogatását kéri, mintsem egy teljes adósságmentő csomagot. A spanyol kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy pénzügyi segítségért forduljon az európai mentőalapokhoz. Jóllehet megkapta a legfeljebb 100 milliárd euró európai támogatást bajba jutott bankrendszerének feltőkésítésére, a magas államháztartási hiány és a gyengülő gazdaság egyre inkább elbizonytalanítja a befektetőket abban, hogy spanyol állampapírokba fektessenek. Sok elemző véli úgy, hogy Spanyolország hamarosan állammentő hitelcsomagért fordulhat az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pénteken ugyanakkor alaptalannak mondta, hogy Spanyolország a bankmentő csomag után újabb támogatásra szorulna. Spanyolországnak "nem több pénz kell, hanem több piaci bizalom", hiszen a bankrendszer stabilizálására biztosított 100 milliárd eurós keret bőven elég, Madrid várhatóan nem is hívja le az egészet, az államháztartási kiigazítás pedig sikeres, és a gazdasági visszaesés csupán "kiigazítási válság", a költségvetési megszorítások velejárója.
Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságában tulajdonképpen az ingatlanpiac összeomlása indította el a válságot. Mára a spanyol költségvetésben jelentős hiány mutatkozik, és az ingatlanpiac összeomlása megrázta az ország bankrendszerét. A helyzetet rontja a 24 százalékot meghaladó munkanélküliség, miközben nagy terheket rónak a lakosságra a megszorító intézkedések is.
A spanyol gazdaság recesszióban van, az első negyedévi 0,3 százalék után a második negyedévben 0,4 százalékkal zsugorodott a hazai össztermék (GDP), rendre az előző negyedévhez képest. A kormány arra számít, hogy a GDP nemcsak az idén, hanem még jövőre is csökken.
