A bankok szerint romlott a helyzet, és van még lejjebb
A hitelintézetek a saját helyzetüket sem látják valami fényesen, a külső és belső gazdasági környezetet pedig még rosszabbnak értékelik.
A hitelintézetek a saját helyzetüket sem látják valami fényesen, a külső és belső gazdasági környezetet pedig még rosszabbnak értékelik.
Nagy Márton, „aki úgyis mindent tud” is megkapta a magáét Csányi Sándortól. Az OTP-vezér vívópartnereinek listája hosszú 2010 óta, összekapott már Lázár Jánossal, Deutsch Tamással, Kocsis Mátéval és a sort hosszan folytathatnánk. Csányi Sándor rendszeresen és módszeresen kritizálja a kormányt, néha szőrmentén személyesen Orbánt. A titka: az ország egyik leghatalmasabb embere, de tudja, hol a helye és jóban van a miniszterelnökkel. És persze: megengedik neki.
Az online fizetés az elkövetkező években jelentősen megváltozhat, a felhasználóknak nem kell majd minden fizetéskor jelszavakat megadniuk.
Lassuló növekedés, magas infláció és magasabb kamatkörnyezet jellemzi a makrogazdaságot, ami a bankoknál a hitelezés lassulásában és a kamatjövedelmek emelkedésében mutatkozik meg. A stresszteszten a bankok jól teljesítettek.
Az eredeti megállapodásnak megfelelően az Erste-csoport visszavásárolja a magyar államtól a 2016-ban eladott, 15 százalékos részesedést magyarországi leányában. A magyar állam 69 milliárd forintot keresett az ügyleten.
Az első három negyedévben eddig soha nem látott, 779 milliárd forint adózott eredményt ért el az OTP. A profit kétharmadát már a külföldi leányok adták.
A versenytorzító, erőszakos (jog)szabályalkotáson túllépve a kormány immár nyílt fenyegetéssel, zsarolással kényszerít piaci vállalkozásokat, hogy kedve szerint működjenek. A verőlegény-gazdaságpolitika arca, végrehajtója és szellemi atyja Nagy Márton. A miniszternek van víziója, de szinte biztos, hogy nincs igaza.
Jól vizsgázott tavaly is a magyar bankrendszer a jegybank legújabb jelentése szerint. Sok újításra lehet a közeljövőben számítani, többek között az azonnali fizetési rendszer értékhatárának megduplázására és újabb biztonsági intézkedésekre, kiszűrendő a csalásokat. A Magyar Nemzeti Bank élénkebb versenyt akar látni, jelenleg több ezer forint eltérés lehet az ügyfelek által ugyanazon szolgáltatásokért megfizetett díjakban.
A volt görög pénzügyminiszter szerint nincs szükség többé bankhálózatra, mindenki tarthatná a jegybanknál a pénzét.
A pénzügyminiszter öt pontban foglalta össze, hogy miért stabil a magyar bankrendszer a romló nemzetközi környezetben is.
A 2008-as nagy gazdasági válság óta nem látott bankcsőd rengette meg az USA-t, és egyre többen teszik fel a kérdést, hogy csak az első eldőlő dominó volt-e a Silicon Valley Bank összeomlása.
Mindenütt jelen voltak a szigetországban az oroszok a háború előtt: turisták, üzletemberek, oligarchák – írja a Politico arra utalva, hogy a kapcsolatok megszakítása Oroszországgal egzisztenciális problémákat is felvet a kis ciprusi gazdaságban.
A magyar mellett a norvég, a finn, a portugál és a szlovák bankrendszert is leminősítették.
A magyar bankok uniós szabály szerint immár nem számolnak fel magasabb díjat a külföldi euróutalásoknál, mint a hazai forintutalásoknál. A devizaváltás költségét viszont még mindig ki kell fizetni. Ráadásul a forint árfolyamának zuhanása miatt egyre több forintot kell elindítani ahhoz, hogy ugyanannyi euró érkezzen meg.
Sokat hallani arról, hogy drágák a magyar bankszámlák, költségesek a tranzakciók, miközben a hangyányi kamatok miatt a folyószámlán tartott pénz folyamatosan olvad. De mennyibe kerül most a bankolás? Milyen tételekből áll össze egy átlagos felhasználó számlaköltsége? Meglepő módon már most is van ingyenes bankszámla Magyarországon.
Az MNB komoly kritikát fogalmazott meg a magyarországi bankokkal szemben: túl drágák, és nem használnak csomagárazást. A bankok szerint egyrészt a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel miatt pluszköltségeik vannak, másrészt igenis akadnak olyan csomagjaik, amilyeneket az MNB szeretne.
A készpénzhasználat visszaszorítását, a tranzakciós illeték eltörlését, az elektronikusan elérhető szolgáltatások körének kibővítését javasolja a Bankszövetség.
Összeomlóban az afgán bankrendszer, az emberek nemcsak, hogy nem tudják kivenni a pénzüket az automatákból, de a tálibok sem tartoznak a pénzügyi rendszer legnagyobb támogatói közé.
Sokkal felkészültebben érné a magyar bankokat a tavalyihoz hasonló eset, amikor kiberbűnözők zsarolták meg őket. Egy kiberbiztonsági rendelet is készül a jegybank informatikai felügyeleti főosztályának vezetője szerint, és nemsokára érkezik egy új uniós direktíva is, a változások pedig mindenkit érinteni fognak.
A magyarországi multinacionális bankok nagy része kielégítőnek vagy optimálisnak látja helyzetét.