Az Alba Airport Kft. és Székesfehérvár önkormányzata között a börgöndi repülőtérrel kapcsolatos szerződés teljesítése során összetett jogi helyzet alakult ki, amelyről az érintett felek véleménye eltérő. A beruházó Alba Airport Kft. mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb idő alatt közös álláspontot alakítson ki az önkormányzattal - szögezik le a közleményben. Hozzáteszik: a légtér kijelölését tartalmazó jogszabály jelentős késedelemmel született meg, ami vis maior helyzetet alakított ki, valamint Székesfehérvár önkormányzata is elmulasztott bizonyos szükséges hozzájárulásokat megadni, amelyek a projekt megvalósításának megkezdését akadályozták.

A csúszás eredményeként az Alba Airport megvalósításának lehetősége a gazdasági válság és a Malév végzetes meggyengülése, majd csődje, valamint az ebből következő piaci változások (Ferihegy I. terminál bezárása) időszakára tolódott, mely időszakban az építkezés finanszírozása kormányzati támogatás nélkül nem megvalósítható - áll a közleményben. A beruházás előkészítése eddig nagyságrendileg kétmilliárd forintba került, és a cég megszerezte azt a mintegy 100 engedélyt, beleértve a kiviteli terveket, amely egy nemzetközi repülőtér létesítéséhez szükséges. Az Alba Airport Kft. és tulajdonosai továbbra is meg vannak győződve arról, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állását követően a nem túl távoli jövőben Magyarország második legnagyobb repülőtere jöhet létre Börgöndön, amely jelentősen hozzájárulhat mind a régió, mind az ország gazdaságának fejlődéséhez.

Székesfehérvár önkormányzata pénteki közgyűlésén döntött úgy, hogy visszakéri a börgöndi repülőtér területét a Biggeorge's-NV Zrt. befektető cégtől. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a zárt ülésen meghozott döntés indokaként elmondta: évek óta nem történt semmilyen érdemi előrelépés a repülőtér ügyében, az építkezést el sem kezdte az Alba Airport Kft. A településvezető kijelentette, tovább tárgyalnának a befektetővel, peren kívül szeretnének megállapodni, elkerülve ezzel az évekig tartó pereskedést. Azt kérik a cégtől, hogy a repülőteret és a mellette ipari parkká átminősített területet térítésmentesen adja vissza. Ez egyben a felek közötti elszámolást is jelentené, vagyis nem lenne további követelésük egymással szemben.

Cser-Palkovics András hozzátette: amennyiben nem sikerül megegyezniük, akkor megteszik a szükséges jogi lépéseket, elsősorban az elmaradt beruházás miatti kötbérigényt kívánják érvényesíteni. A börgöndi repülőtér egy korábbi katonai repülőtér helyén, összesen 300 hektárnyi területen valósult volna meg az eredeti tervek szerint mintegy 15 milliárd forintos költséggel. 2008 szeptemberében arról tájékoztatta a Biggeorge's-NV Zrt. az MTI-t, hogy megindulhat az építkezés az Alba Airporton, miután a nemzetközi repülőtér megkapta a jogerős létesítési engedélyt. Az akkori tájékoztatás szerint 2010 első felében nyílt volna meg a nemzetközi repülőtér, amely elsősorban fapados és charter gépeket szolgált volna ki. A cég eredeti tervei szerint az Alba Airport lett volna Ferihegy után az ország második legnagyobb légikikötője. A jobb kihasználtság és a biztosabb megtérülés érdekében a légikikötő mellett mintegy 110 hektáron üzleti és ipari parkot létesítettek volna. A repülőtér egy korábbi nyilatkozat szerint üzembe helyezésekor 300, a második ütemben tervezett logisztikai bázis és technológiai park létrehozását követően további 700 munkahelyet biztosított volna. Az Alba Airport Kft. részben a székesfehérvári és az abai önkormányzat, illetve a Biggeorge's-NV Zrt. tulajdona.