szerző:
Nagy Gergő

A második Orbán-kormány újonnan felderíttetné annak a több százezer hektárnyi földnek a külföldi "fantomtulajdonosait", akik az elmúlt két évtizedben vették használatba a területeket. A kabinet ezt a földmennyiséget is a magyar gazdák kezén látná, ugyanakkor az új földtörvény szinte semmit sem változtat a kialakult helyzeten, sőt rendkívül rossz irányból közelíti meg a kérdést. A földtörvénytervezetről szóló cikksorozatunkban ezúttal a zsebszerződések jogi helyzetét vizsgáljuk.

A kormány becslése szerint 700 ezer, a Jobbik szerint egymillió hektár föld is külföldiek (osztrákok, németek, hollandok) tulajdonában vagy művelésében lehet, ami a hazai szántóföldek akár 20 százalékát is érintheti. Van, aki a számokat eltúlzottnak tartja, de az tény, hogy százas nagyságrendben lehetnek háttérmegállapodások a földek használati és bújtatott tulajdonjogáról. A második Orbán-kormány, rálicitálva saját első kiadására, most arról beszél, hogy fényt derít ezekre a trükkös szerződésekre, és kiszorítja a külföldieket a magyar termőföldekről. Ez egyáltalán nem lesz könnyű, mivel 2014-től a földpiac is teljesen liberalizált lesz, és nem lehet majd különbséget tenni magyar és külföldi állampolgár között.

Földtörvényes cikksorozatunk
Az új földtörvény tervezetéről szóló cikksorozatunk első részét itt olvashatják.

A kormány az új földtörvény tervezetével és a földek jogellenes megszerzésének, vagyis a zsebszerződések megkötésének semmissé nyilvánításával és az ügy büntetőjogi útra terelésével igyekszik a problémát kezelni.  A zsebszerződések terén elért eddigi eredményeket egy tárcaközi bizottság is összegezte, és jelentést tett le az asztalra a szükséges teendőkről. A témát Orbán Viktor miniszterelnök is rendkívül fontosnak tartja, a kormányfő múlt hétvégén egy ceglédi gazdatalálkozón hangolódott a törvényjavaslat október 17-én kezdődő parlamenti vitájára, ahol egyebek mellett a zsebszerződések felszámolását ígérte. A gond ugyanakkor az, hogy ezeket a szerződéseket szinte lehetetlen felderíteni, mivel jogilag nem is léteznek.

11 év alatt egyetlen zsebszerződéses eset

A törvénytervezet zsebszerződéseket érintő részéről a hvg.hu által megkérdezett ügyvédek és szakértők egészen mást gondolnak, mint a kormány. A zsebszerződések tulajdonképpen azért jöttek létre, mivel már az 1994 óta érvényben lévő földtörvény is rendkívül szigorúan szabályozta a termőföld tulajdonjogának megszerzését. A rendszerváltást követő termőföld-privatizáció révén nagy számban jutottak termőföldtulajdonhoz olyan magánszemélyek, akik hivatásszerűen egyáltalán nem vagy hosszabb ideje nem foglalkoztak földműveléssel.

Jogilag olyan fogalom, hogy zsebszerződés, nincs is
©

Itt jöttek képbe a külföldi gazdák, akik a földtörvény értelmében már nem szerezhettek termőföldtulajdont gazdasági társaság tulajdonosaiként sem. Viszont különböző jogi konstrukciók – öröklési szerződés, haszonélvezeti jog alapítása, jelzálogjoggal és elővásárlási joggal biztosított kölcsönszerződés stb. – révén, vagy strómanok közbeékelésével földhasználati jogot kaptak azoktól, akik valamilyen okból nem tudták, vagy nem akarták a földet megművelni, de például kárpótlás vagy privatizáció keretében földhöz jutottak. Az elképzelés az volt, hogy a földmoratóriumnak egyszer vége lesz, és a lejárta után tulajdonba vétellel váltják fel a már több éve bekészített zsebszerződéseket. A földvásárlási moratórium 2014. május 1-je után lejár. A helyzetet árnyalja, hogy sok külföldi gazda időközben Magyarországon telepedett le, itt fizet adót, munkaerőt alkalmaz, többen pedig magyar nőt vettek feleségül.

Mi is az a zsebszerződés?

A zsebszerződés valójában politikai kommunikációs fogalom, nem jogi kategória. Az elnevezés jól tükrözi a zsebszerződések képi megjelenését: a valódi szerződés helyett "kisegítő" megoldások igénybevétele történik, a valódi szerződési akaratot tartalmazó szerződés a felek zsebében landol – írta Kozma Ágota egy 2012-es tanulmányban. A zsebszerződés nem magyar specialitás, korábban épp Ausztriában lehetett találkozni hasonló megoldásokkal. A termőföld vonatkozásában a zsebszerződés azt jelenti, hogy a termőföld tulajdonjogát a háttérben olyan személyek szerzik meg, akiknek a szerzőképessége kizárt, a szerzés pedig meghaladja az aktuális szabályokban lefektetett területmérték vagy aranykorona-érték határt. Így nemcsak külföldi állampolgárok kötnek zsebszerződéseket, hanem a magyar állampolgárok is. Általánosságban beszélni a zsebszerződésekről csak elméleti jelleggel lehet.

A zsebszerződésekből, amelyek bizonyos esetekben semmis szerződések – például a strómanok nevére vásárolt termőföld esetén –, egyelőre kevés jogi probléma adódott, valószínűleg azért, mert egyelőre egyik szerződő félnek sem állt érdekében felrúgni a megkötött megállapodást. A bíróságok ilyen téren elért eredményeit az is mutatja, hogy 11 év alatt, amióta igazából politikai téma lett a zsebszerződések ügye, mindössze egyetlen esetben sikerült zsebszerződést felderíteni (ez is épp nemrég történt).

A zsebszerződések – bár természetüknél fogva a rendszeren kívül léteznek – nem teljesen láthatatlanok, mivel a földhivatali nyilvántartásokban a földhasználók nevét is fel kell tüntetni, és ott megjelenhetnek a külföldi gazdák. Bár a földhivataloknál található helyrajzi számok alapján meg lehetne nézni, hogy ki is az adott földterület valódi tulajdonosa, de itt elég a korábbi strómant "használni", aki majd a törvény elfogadása után ugyanúgy odaírja a föld tulajdonosához és a föld használójához a saját nevét, mint korábban.

A földhasználóknál is az a helyzet, hogy döntően cégek végzik a földek megművelését, mert költségelszámolási, illetve adózási szempontból így könnyebb gazdálkodni, akár magyar hátterű a cég, akár nem. Mivel ezeket a vállalkozásokat mind Magyarországon jegyezték be, így egyenként kellene végigfejteni, hogy valójában kik is ezeknek a tulajdonosai, ami rendkívül sziszifuszi munka. Nem mellesleg az ügyészség csak konkrét gyanú esetén kérhet le adatokat a földnyilvántartásból, csoportos lekérést pedig nem tehet. Erre már volt is példa Somogy megyében, ahol a helyi földhivatal ellenállt a főügyészségnek, és adatvédelmi okokra hivatkozva nem engedélyezte a csoportos lekérést a nyilvántartásból.

Elzárással büntetni a zsebszerződéseket: járhatatlan út

A törvénytervezettel kapcsolatban komoly probléma, hogy büntetőjogi eszközökkel kíván fellépni a zsebszerződéses praktikák visszaszorítására. Egy polgári jogügyletet kriminalizálna a törvényhozó, ami megkérdőjelezi a jogállami normákat. Emellett a zsebszerződések büntetőjogi tényállásáról is még csak politikai nyilatkozatok fogalmazódtak meg, jogszabálytervezetet erről még egyáltalán nem lehetett látni. A büntetőjog belekeverése már csak azért sem jó megoldás, mert a szigorítással még jobban elriaszthatják a felderítést, az érintettek jobban igyekeznek majd elbújtatni a valós tulajdoni viszonyokat.

Egy, a zsebszerződések visszaszorítását szorgalmazó forrásunk szerint a legjobb megoldás olyan lenne, amely érdekeltté teszi az érintett állampolgárokat, hogy feltárják ezeknek a szerződéseknek a meglétét. Teljes amnesztiát, büntetlenséget kellene ígérni nekik, az állam pedig élhetne a föld elővásárlási jogával, és megvehetné a területeket, amiket később bérbe adhatna olyan magyar gazdáknak, akik a földeket meg is akarják művelni.

A külföldi gazdák is magyar GDP-t termelnek

Több megkérdezett is megemlítette, hogy külföldi gazdák itthoni tevékenysége egyáltalán nem csak negatív hatással van a magyar mezőgazdaságra, miután befektetéseket eszközölnek, helyi munkaerőt foglalkoztatnak, ismeretlen know-how-t hoznak magukkal, amit a magyarok is elsajátíthatnak és saját hasznukra fordíthatnak.

Több százezer hektár földet művelhetnek a külföldi gazdák
©

Az 1994 óta eltelt idő bebizonyította, hogy a természetes gazdasági folyamatoknak nem nagyon lehet gátat szabni – ha lehet, akkor csak nagyon átgondolt szabályozással – írja Kozma Ágota zsebszerződésekről szóló tanulmányában. A termőföldre vonatkozó magántulajdon megjelenésével a tulajdonos szabadon rendelkezhet a tulajdonával – ebbe az is beletartozik, hogy annak adja el azt, akinek szeretné. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusa szerint a korlátozásra logikus válasza volt a társadalomnak a zsebszerződés. Bármennyire is afelé igyekszik a törvényhozó, hogy ezeket a praktikákat megszüntesse, amíg a földtulajdonszerzés korlátozva van, addig az emberek megtalálják a kiskapukat.

Így aztán joggal felvetődik a kérdés, melyet egyik forrásunk úgy fogalmazott meg, hogy egyáltalán valós problémával foglalkozunk-e: az elmúlt két évtized alatt nem sikerült felszámolni ezeket a praktikákat, és a feleknek, úgy tűnik, nem is érdekük, hogy ez megtörténjen. A letöltendő börtönbüntetés belengetése nem változtat semmit sem érdemben ezen a helyzeten – így az eszköz is teljesen elhibázott.

Ugyanakkor azt célszerű lenne elérni, hogy a hazai földből megtermelt javak hazánkban halmozódjanak fel. Ennek eléréséhez azonban nem lehet ajtóstul rontani a házba, "egy finom, jól hangolt védelem szükséges, a régi uniós tagállamok ezt sokkal szofisztikáltabban csinálják" – mondta a hvg.hu által megkérdezett egyik szakértő.

Most aztán legyen vége ennek az osztrák vircsaftnak!
2001-ben vetődött fel az, hogy a zsebszerződésekkel kellene valamit kezdeni. Akkor Orbán Viktor kormányfő azt mondta, hogy "ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni, minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megússza”. Az elmúlt 11 évben, jöhettek különböző színű kormányok, mindössze egyetlen zsebszerződéses esetet sikerült felderíteni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az abortusz nem bűncselekmény többé Észak-Írországban

Az abortusz nem bűncselekmény többé Észak-Írországban

Magyar művész lett a közönség kedvence a berlini fényfesztiválon

Magyar művész lett a közönség kedvence a berlini fényfesztiválon

Törölje le a telefonjáról ezt az alkalmazást, különben pórul járhat

Törölje le a telefonjáról ezt az alkalmazást, különben pórul járhat

Marad a napos idő, de két megyére is figyelmeztetést adtak ki

Marad a napos idő, de két megyére is figyelmeztetést adtak ki

Nyolc halálos balesetet hozott a hétvége

Nyolc halálos balesetet hozott a hétvége

MTA-kutató: Magyarországon már nem lehet a hatalomtól teljesen függetlenül üzletelni

MTA-kutató: Magyarországon már nem lehet a hatalomtól teljesen függetlenül üzletelni