Az induló biztosítóknak kedvező módosító javaslatot nyújtott be csütörtökön a parlament előtt fekvő adótörvénycsomaghoz Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő - írja a Népszabadság, amely vázolja, hogy az elképzelés szerint a társaságoknak a még az Országgyűlés tavaszi ülésszakában elfogadott, jövő januártól élő biztosítási adónak az egymilliárd forint tárgyévi bruttó díjelőírás eléréséig csak a negyedét, az egymilliárd és nyolcmilliárd forint közötti részre a felét kellene megfizetniük, s a teljes közterhet csak az e feletti összeg után kellene leróniuk.

A biztosítók különadóját váltó biztosítási adót a társaságoknak casco, valamint vagyon- (így például a lakás-) és balesetbiztosításokból származó díjbevételük után kell megfizetni. Az új teher mértéke a casco esetében 15 százalék, míg a két másik termékkörnél tíz százalék. Ha a parlament elfogadja Papcsák javaslatát, akkor az azt jelenti, hogy például évi kétmilliárd forint, cascóból származó díjbevétel után 112,5 millió forint biztosítási adót kell majd fizetni, míg a jelenleg hatályos szabályozás alapján 300 milliót kellene - írja a napilap. Papcsák javaslatát azzal indokolja, hogy az új biztosítók indítása jelentős tőkebefektetést igényel, s csak nyolc-tíz év után válnak nyereségessé. 

Papcsák elképzelése minden kisbiztosítónak kedvezne, hiszen az adóteher csökkentését nem a biztosító indulásától, hanem méretétől, a kezelt állomány nagyságától teszi függővé. Emiatt a javaslat az első Orbán-kormányban pénzügyminiszteri posztot vívő CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító mellett még vagy tucatnyi kisebb vagyonbiztosítónak kedvezne - írja a lap.

A CIG Pannónia biztosító felügyelőbizottságának elnöke Járai Zsigmond, de alapítója Martonyi János külügyminiszter, és Szapáry György, az Orbánnal jó viszonyt ápoló amerikai nagykövet is. A kormányváltást követően Rogán Antal már benyújtott egy CIG-nek kedvező "lex Járait", amely a pénzügyi szektorra kirótt küólönadó alól mentesítette volna a fiatal biztosítókat, de végül a parlament nem szavazott róla.