Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Míg 2008-ban mintegy 4,54 millió polgár nyújtott be Magyarországon szja-bevallást, addig ez a szám tavaly már nem érte el a 4,3 millió főt. Ha 2012-ben is folytatódik a csökkenés, illetve ezen a szinten marad a bevallók száma, akkor tényként kezelhető lesz, hogy nem sikerült tartósan láthatóvá tenni a korábban szja-szempontból láthatatlan embereket - írja a napi.hu.
A bevallást benyújtók számának csökkenése több okból következhetett be. Míg 2008-ban az egészségügyi ellátás területén megindult a potyautasok kiszűrése, ennek hatására egy-két év alatt több százezren jelentek meg a rendszerben, és ezek az emberek feltűntek az adófizetők között is. Érdemes hozzátenni, hogy nem is a legalsóbb jövedelmi szintet duzzasztották fel az újonnan belépők: ebben az időszakban az egymillió forint alatt keresők köre ugyanis arányaiban csökkent, a legnagyobb növekedést az egymillió és 1,5 millió forint között keresők produkálták. Elmondható, hogy a vállalatok vezetői-tulajdonosai - ha már mindenképpen több járulékot kellett fizetni - már a bevallott jövedelmen is emeltek valamennyit.
A legérdekesebb ugyanakkor az, hogy 2009-től pont ebből a jövedelmi sávból szivárogtak el a legtöbben. Több oka is lehet ennek - pl. az állástalanok számának emelkedése -, de igazán egyértelmű indokokat nem lehet találni.
A fentiek mellett nem mutat sokkal jobb képet a munkabérből származó jövedelem alakulása sem. Az pozitív, hogy 2011-ben emelkedés volt a bérek tekintetében, havi 160 ezres volt tavaly az átlagbér (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján), de ha már 2008-hoz viszonyítjuk ezt a számot, akkor megállapíthatjuk, hogy négy éve ennél csak 3 ezerrel volt kevesebb a havi bruttó bér, vagyis ezen időszak alatt reálbércsökkenés következett be. A hvg.hu számításai szerint 2008 óta az inflációt figyelembe véve 11 százalékkal csökkentek a reálbérek.
