A jegybankelnök úgy látja: számos ország példáján keresztül megtanulhattuk, hogy alacsony inflációs környezet mellett is felépülhetnek olyan egyensúlytalanságok, amelyek később drámai mértékű alkalmazkodást követelnek. 

Simor András szerint szintén a válság tanulsága, hogy a jegybank lépései — legyen szó akár a hagyományos kamatpolitikáról, akár más, nem konvencionális eszközökről — kevésbé hatásosak akkor, ha a vállalatok, a háztartások és a bankok is arra törekszenek, hogy a válság előtti felívelő szakaszban felhalmozott, utólag túlzott mértékűnek bizonyult adósságállományukat leépítsék.

Tehet-e valamit a jegybank a növekedés élénkítése érdekében? – teszi fel a kérdést a szerző. A hagyományos bölcsesség szerint – mint írja -  a jegybank alapvetően a reálgazdaság ciklikus folyamatait tudja befolyásolni, tartósan csak a gazdaság nominális pályájára képes hatni.

A jegybankelnök írását teljes terjedelmében az e heti HVG-ben olvashatják.