Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
"Ez a szám azt mutatja, hogy Franciaországban szilárd a gazdaság, és potenciálisan benne van a növekedés, valamint cáfolja a recesszióval kapcsolatos félelmeket" - kommentálta az új mutatót Pierre Moscovici gazdasági miniszter. Hozzátette: "de ez nem jelenti azt, hogy be is indult a növekedés, csak annyit, hogy ha képesek vagyunk okos és biztos stratégiával bátor intézkedéseket meghozni, akkor újra növekedési modell lehetünk Európa számára".
Jean-Marc Ayrault miniszterelnök üdvözölte az "ígéretes számot", és jelezte, hogy a kormány folytatni kívánja a megkezdett gazdaságpolitikáját. A francia kormányfő csütörtökön érkezett Berlinbe, ahol az utóbbi napokban nyíltan bírálták a fél éve hivatalba lépett francia szocialista kormány gazdaságpolitikáját.
Kivételes helyzet azonban, hogy a harmadik negyedévben a gazdasági növekedés Franciaországban és Németországban egyaránt 0,2 százalékos volt. Míg Párizs számára a 2011 végi és 2012 elejei stagnálás, majd a 2012 második negyedévében regisztrált visszaeséshez képest ez sikernek számít, Berlin számára lassulást jelent az első negyedévi 0,5 és a második negyedévi 0,3 százalékos GDP-növekedés után.
A francia kormány október végén jelezte, hogy minimális pozitív növekedésre számít, de az elemzők és az INSEE is optimistának tartotta az elképzelést, és "zéró növekedést" jelzett előre. Eközben a jegybank úgy vélte: 0,1 százalékos visszaesésre kell számítani.
Az INSEE szerint a gazdasági növekedés elsősorban a pozitív külkereskedelmi mérlegnek köszönhető, amelynek húzóágazata a repülőgépgyártó ipar. Ezenkívül a 11 százalékos munkanélküliség ellenére nőtt a lakossági fogyasztás az élelmiszeripari és a ruházati termékek területén. Elemzők szerint a fogyasztás várhatón tovább nő az év végéig, s így a gazdasági növekedés elérheti a kormány által remélt 0,3 százalékot.
A gazdasági miniszter szerint ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a jövőre tervezett 0,8 százalékos növekedés "reális és elérhető cél", ezzel azonban sem az Európai Bizottság, sem az elemezők nem értenek egyet.
Eközben a The Economist november 17-én megjelenő számának címlapján azt írja, hogy Franciaország "időzített bomba Európa közepén". A befolyásos brit gazdasági-politikai hetilap előzetesen kiadott közleménye szerint Franciaország "a legnagyobb veszéllyé válhat a közös európai valuta számára", és "a válság már jövőre elérheti" Párizst.
