Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól szóló korábbi rendelet módosítása - az európai uniós jogszabályokat követve - nagyobb rugalmasságot biztosít a hatóság számára - írta közleményében a minisztérium.
Az uniós irányelvet követő módosítás szerint, ha a betegségtől mentes területeken megelőzés céljából elölt vírust tartalmazó (inaktivált) vakcinát használnak - amelyek járványügyileg biztonságosnak tekinthetők - a hatóságoknak nem kell korlátozó intézkedéseket hozni. Ez az állattartóknak is előnyös lehet, hiszen így állataikat a későbbiekben további megszorítás nélkül forgalmazhatják.
A VM felhívja a figyelmet, hogy mivel jelenleg Magyarországon továbbra is általános vakcinázási tilalom van érvényben, ennek akkor lehet jelentősége, ha járványveszély esetén, a betegség megelőzése érdekében az országos főállatorvos úgy dönt, hogy elrendeli az állatállományok immunizálását.
A vidékfejlesztési miniszter rendelete szerint mostantól a magyar hatóságnak már nem kell jelentenie a kéknyelv betegség előfordulását az uniós adatbázis, a BT-Net rendszer számára.
A módosított rendelet utal az unió által bevezetett fogalomra, a kórokozó-átvivőtől védett létesítményre is, amelyet a hatósági állatorvosok ellenőriznek majd. A jövőben ugyanis a nem vakcinázott állatokat - a szóban forgó betegség esetén - a korlátozás alá vont körzetekből csak az ezekben a létesítményekben történt elkülönített tartás után lehet elszállítani - olvasható a közleményben.
A kéknyelv betegségre, amely vírusos jellegű, a kérődző állatok - például a szarvasmarha, a juh és a kecske - fogékonyak. A betegség az emberekre ártalmatlan.
