A nemzetközi hitelminősítő este Londonban közölte, hogy az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását. 

A Standard & Poor's indoklásában azt írja, hogy a magyar gazdaságpolitika keretrendszere tovább gyengül, ami hatással lehet az ország középtávú növekedési kilátásaira is. Ennek megfelelően Magyarország besorolását egy fokozattal leminősítették, "BB+"-ról ""BB"-re, stabil kilátásokkal. 

Megemlítik ugyanakkor, hogy emelni fogja besorolásunkat akkor, ha azt látják, hogy a kormány erős parlamenti többségét arra használja fel, hogy elősegítse a beruházásokat miközben strukturális reformprogramot hajt végre. A felminősítés akkor is megvalósulhat, ha azt látják, hogy fenntartható módon csökken a külső államadósság, vagy ha a gazdasági növekedés erőre kap.

Az elemzők szerint a hitelminősítő megunta az IMF-megállapodásra való várakozást. Mint a Nomura elemzője közölte, az S&P azért minősítette le Magyarországot, mivel fenntarthatatlannak ítéli meg a magyar unortodox gazdaságpolitikát, emelett pedig arra is felhívták a figyelmet, hogy a költségvetés kiszámíthatósága gyengébb, mint egy éve.  

A Nomura elemzője felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes arra emlékeznünk, hogy a magyar kormány pont amiatt fordult tavaly novemberben az IMF-hez, mivel olyan értesüléseket kaptak, mely szerint az S&P két fokozottal leminősítene minket. Az IMF-tárgyalások bejelentésére ugyanakkor a hitelminősítő elállt ettől a szándékától, és végül csak egy fokozottal rontotta a magyar besorolást.

A magyar elemzők szerint növekedési problémát láthat a Standard & Poor's a magyar gazdaságban, ez állhat a péntek esti leminősítés mögött, amely az IMF/EU-megállapodással elkerülhető lett volna.

Nem tartja viszont indokoltnak a leminősítést Timothy Ash, a  Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza.

Jöhet még leminősítés

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2011. november 24-én jelentette be a Moody's Investors Service, hogy megvonja a befektetési ajánlású adósbesorolást Magyarországtól, és bóvli kategóriába rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot. December közepén ezt a leminősítést a Standard & Poor's is, januárban pedig a Fitch Ratings is végrehajtotta.  A Fitch ráadásul a további leminősítéssel kapcsolatban a távlati lehetőségére utaló negatív kilátást adott az besoroláshoz. A magyar adósbesorolás a rendszerváltás óta nem járt alacsony szintre került. 

A Fitch januárban azt írta indoklásként, hogy ha lesz is IMF megállapodás, "kétségek maradnának fenn azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány alá tudná-e vetni magát a (megállapodás) szigorú feltételrendszerének, tekintettel gazdaságpolitikájának eddigi kiszámíthatatlanságára, és arra, hogy az előző IMF-program 2010 júliusában idő előtt véget ért".

A napokban egyébként a másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is megígérte, hogy felülvizsgálja a magyar adósbesorolást karácsonyig. Az adósosztályzatunkra ott is leminősítést valószínűsítő negatív kilátás van érvényben. A Fitch már októberben is figyelmeztette Magyarországot, hogy ne próbálja meg IMF nélkül. A kormány azonban az utóbbi időben egyre egyértelműbbé tette, hogy nem törekszik a megállapodásra.

A harmadik nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service egyelőre csak azt jelezte októberben, hogy csak tartós változások után javít a Moody's a magyar besoroláson. Mint akkor kifejtették, "a növekedés fontos eleme annak, hogy megforduljon Magyarország adósságtrendje, ezért olyan tartható költségvetési politikára van szükség, amelynek révén az adósság és a hiány tartósan csökkenő pályára kerül". Ez utólag akár figyelmeztetésként is felfogható, hiszen a növekedésünk jövőre lehet, hogy éppen a költségvetési kiigazítás miatt marad recesszióban.

NGM: ezt nem lehet komolyan venni

A Nemzetgazdasági Minisztérium péntek esti közleményében komolytalannak minősítette a Standard&Poors lépését. Mint írta, ma már nem lehet komolyan venni a hitelminősítőket. A tárca azzal érvel, hogy mára gyakorlatilag a világ összes országát leminősítették, nem maradt már senki, ezért ez a helyzet már csak a hitelminősítőket minősíti. A legnagyobb hitelveszteséget maguk a hitelminősítők könyvelhették el a válság éveiben – írja az NGM. Magyarországot nem a hitelminősítők, hanem azok a befektetők minősítik, akik az elmúlt években működő tőkét hoztak Magyarországra a minisztérium szerint. 

A tárca szerint a hitelminősítő lépésének komolytanságát mutatja, hogy miközben elismeri a magyar gazdaság teljesítményét, „megpróbálja leminősíteni”. A Standard & Poor’s is elismeri, hogy a magyar költségvetés hiánya 2011 óta 3 százalék alatt van és 2012-13-ban is ez alatt marad.  Az NGM szerint azt is elismeri a hitelminősítő, hogy 2013-ra +0,8 százalékos, ezt követően pedig +1,7 százalékos (egy főre jutó) reál GDP növekedést jelez előre, amiben nem sok válságban lévő euroövezeti ország reménykedhet. 

A Standard & Poor’s közleményében azt mondja ki, hogy fenntartható az államadósság, mert csökken. Az államadósság fenntarthatósága szempontjából a harmadik kulcsfontosságú tényezőről, a folyó fizetési mérleg egyenlegéről is megállapítja, hogy az Magyarországon – a régióban irigylésre méltóan – aktívumot mutat és ez így is fog maradni. 

Mindezek után a S&P komolytalanná vált, mert az általa is elismert eredmények ellenére megpróbálja a magyar gazdaságot olyan kategóriába sorolni, ahol nem található olyan ország, amelynek 3 százalék alatt van a költségvetési hiánya, csökkenő pályán van az államadóssága és tartós aktívumot mutat a folyó fizetési mérlege. Mindezek alapján eljött az ideje, hogy a spekulánsok egyik lobby intézménye, a Standard&Poors önmagát minősítse le – írja a tárca közleménye.