Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Semmis az a szerződés, amelynél a felszámított költségek nincsenek teljeskörűen felsorolva - ezt állapította meg december 7-i ítéletében a Fővárosi Törvényszék egy konkrét, 2006-ban kötött OTP-s lakáshitel szerződés esetében - írja az Origo. Az ítéletet a felperes, vagyis a devizahiteles ügyében eljáró Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (Pitee) hozta nyilvánosságra.
Az ítélet jogerős, az OTP ugyanakkor nem ért egyet azzal, így élni fog a jogorvoslati lehetőségekkel. Az ügy azért is érdekes, mivel egy olyan konstrukciós hibára mutat rá, mely több devizahitelesnél is előfordulhat.
A Pitee azt sérelmezte, hogy a devizahitelnél alkalmazott vételi és eladási árfolyam közötti különbséget, az úgynevezett árfolyamrést a pénzintézet nem tüntette fel a szerződésben a költségtételek között. Az adós számításai szerint ennek mértéke egy százalékos volt, és ezt a bank a teljeshiteldíj-mutatóba bele is számította, de a tételes költségek felsorolásból kihagyta.
Ez már nem az első eset, hogy jogerős ítélet születt az egyik pénzintézettel szemben. Áprilisban ugyancsak az OTP ellen nyert egy devizahiteles, akkor is a vételi és eladási árfolyamot találta problémásnak a bíróság, a szerződést ugyanakkor nem mondták ki semmisnek. A mostani ítélet nem rendezte, hogy az érvénytelenített szerződés sorsa mi lesz, az egy másik eljárásban rendeződhet.
