Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A nyugdíjkasszát komolyan megterhelheti a jövőben a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése - írja a szerdai Napi Gazdaság. A nyugdíjjárulék-plafon eddig a nyugdíjszámításnál ugyanúgy számított, mint a járulékfizetésnél - az sem elhanyagolható tény, hogy a plafon nem vonatkozott mindenre, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a fennmaradó, 8,5 százalék egyéni járulékot a plafon felett is fizetni kellett. A plafonnak köszönhetően eddig a nyugdíjaknak megvolt a felső határa: körülbelül 300 ezer forint.
A plafon eltörlésével ugyanakkor a járadéknak sem lesz teteje. Jövőre 372 ezres havi átlagjövedelem felett csökkentett mértékben számítják be a bért a nyugdíj-kalkuláció során. A javaslat indoklása szerint ez a számítás fékező erővel bír, vagyis nem szállhatnak el a nyugdíjak. Ám ha csak az állami, kétmillió forintban maximált bruttó bérekből indulunk ki, akkor körülbelül 1 millió forint lesz a nyugdíjszámítás alapja, az pedig 660 ezer forint havi nyugdíjat jelent. A versenyszférában azonban ennek a többszörösét is ki lehet adni bérben.
A fentiek tükrében elképzelhető lesz az, hogy a minimumnyugdíj hússzorosát, de akár ötvenszeresét is elérheti egy-egy jó helyről nyugdíjba ment munkavállaló járadéka. A nyugdíjkasszát illetően ez komoly megterhelést jelent, másfelől pedig az alrendszer is nehezebben lesz tervezhető, ami sokkal jobban terheli majd a kasszát, mint amennyi megtakarításra számíthat az állam rövid távon.
