A sorozatban kilencedik éve összeállított rangsor nyolc, üzletkötést befolyásoló szempont szerint vizsgálta a kínai városokat. Így a többi között figyelembe vették a munkaerőpiaci helyzetet, a közlekedést, az innováció szintjét, a költségszinteket és a magánvállalkozások arányának alakulását. 

A részletes elemzésből kiderül: a 23 milliós Sanghaj városa hazai és nemzetközi összehasonlításban is drágának mondható ugyan, ám a többi vizsgált szempontból és általános versenyképességét tekintve is kiemelkedik a kínai városok közül. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is a keleti part nagyvárosai az üzletkötés legalkalmasabb színterei: Sanghajt Hangcsou, Sencsen, a tavalyi első helyről lecsúszó Kuangcsou és Vuhszi városok követik. A régió ugyanakkor mind inkább veszít versenyképességéből - jegyzi meg a Forbes, a nagyvárosok munkaköltségeinek drágulásával, a világgazdasági nehézségeknek való kitettségükkel és lassuló növekedésükkel magyarázva ezt a trendet. 

Régiós bontásban a Jangce-folyó deltája körül található a legtöbb üzletkötés terén kiemelkedő város Kínában, a százas toplista alapján a legtöbb ilyen hely tartományi bontásban a kelet-kínai Csiangszu, Santung és Csöcsiang tartományokban található. Egyre több város kerül fel a listára az ország középső és nyugati tartományaiból - írja a Forbes. Az idén például Kanszu tartomány fővárosa, Lancsou és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelye, Ürümcsi is debütált a százas rangsorban, a központi vezetés ezen területeket illető fejlesztési törekvéseinek sikerét tükrözve. 

Ezek a városok ugyanakkor még jelentős lemaradást mutatnak például az innováció és a vásárlóerő területén. A leginnovatívabb város címet az idén a szintén kelet-kínai Szucsou érdemelte ki, az évek óta vezető Sencsent maga mögé utasítva. Szucsou mindenek előtt a benyújtott szabadalmak számának növekedése miatt szerezhette meg az elsőséget - írja a Forbes.